Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 1. szám
STRALSUNDI BOTNAPTAR, ILLETVE KARD ALAKÚ PARASZTNAPTAR A „parasztnaptár” - méltán ragadt rá utóbb ez az elnevezés — a középkori Európában felvette a kereszténység mázát, de velejéig gyakorlati útmutató maradt a szántóvetö ember számára. A jeles napok a szentírás eseményeit s a szenteket örökítették ugyan meg, a földművelőt azonban valamely mezőgazdasági tennivaló kezdeti időpontjára emlékeztették. íme egy versrészlet egy korai magyar csízióból: Vés Búzát Egedij (Szent Egyedkor), Árpát, Zabot, Benedicti, Borsót Gregorij, Lentsét, Ledneket Philippi. Hagyma-magot Ambrosij, az mező zöldül Tiburtij. Kendert Urbani, Lent Viti, Répamagot Kiliani stb. (ti.: napján) Valamivel később pergamenre, sőt papírra is festettek parasztnaptárakat. Ezeken már sűrűsödtek a számjegyek, és megjelentek a feliratok is. Ebből kitűnik, hogy városi, írástudó emberek is használták a parasztnaptárt. Hogyan következhetett ez be? A XV. sz. végén a fiatal nyomómesterség, új piacokat keresve, fantáziát lát a népszerű kalendáriumtípusban és megkezdi sokszorosítását. Az első ilyen kísérletek 1490 körül a nyomdászat őshazájában, Németországban történtek. Nem sokkal később már francia, angol és dán paraszt- naptár-nyomatok is keletkeztek. Egy 1497. évi francia „pásztornaptár” utal is előfutárára, vevőihez fordulva, akik - „miként a juhász birkáit őrizve, noha betűket nem ismer, kis laiapocskákról leolvashatja a csillagok járását" — épülhetnék e nyomtatványból. Viszonylag kevés példány maradt fenn e fába metszett, pergamencsíkokra festett, fémbe vésett kalendáriumokból. Közös vonásuk a hieroglifikus jelölésmód, mely a mai ember számára szinte érthetetlenné teszi őket. Mert hogy a három korona a három királyok (vízkereszt) ünnepét, a galamb, a szentlélek szimbólumaként, pünkösdöt jelképezi, az még könnyen megfejthető. De azt, hogy a csévére mászó egerek Szt. Gertrúd napját (ekkor kellett a téli fonást abbahagyva a parasztasz- szonynak a lennövény termesztéséhez fognia), vagy hogy a szőlőfürt Orbán napját (a közösségi szőlőhegy osztása ekkor történt egyes országokban). jelzi, azt már aligha lehet kikövetkeztetni. Az európai középkor parasztnaptára Olaszországtól Norvégiáig számtalan formát öltött. Északon a mi nyeles mángorlófáinkhoz hasonló fahasábok dívot- tak, délen összefűzött falapocskákra faragták rá egy-egy hónap jeles napjait. Ritkább volt a csontra vagy fémeszközre (pl. kardra, kivételesen kaszára) vésett naptár. Létrejött tehát egy szinte egyedülálló nyomdatermék, mely — bár analfabétákhoz szól — átmenetet képez az ideografikus gondolatközlés és a szokványos írásmű között. A nyomtatott parasztnaptárban ugyanis a XVI. század során egyre jobban elszaporodik a felirat, a XVII. században pedig már olyan zsebnaptárak is készülnek, amelyek mezőgazdasági tanácsokat és időjárási jóslatokat tartalmaznak. A hagyományos paraszt falinaptár azonban mindvégig megőrizte a fára vésett őstípus néhány jellegzetességét: a rovásra emlékeztető háromszöget a nap jelölésére, a napok vízszintes vonal mentén való elhelyezését, a jeles napok szimbólumait. Ezek még ki is egészültek, például az asztrológia jeltárával (csillagképekkel), egészségügyi és mágikus tanácsokkal (érvágásra, köpülyözésre és hajvágásra alkalmas napok feltüntetésével). Efféle kalendáriumok Németországból eljutottak Magyarországra is. Elterjedtségükre azonban már csak következtethetünk, elsősorban azokból a töredékekből, amelyek régi könyvek kötéslapjai alól kerültek ki. Hogy ma nem rendelkezünk megfelelő gyűjteménnyel az egykor Magyar- országon használt efféle naptárakból, annak az a sajnálatos tény az oka, hogy gyűjtésükkel a legutóbbi időkig nem foglalkoztak. így számos érték pótolhatatlanul megsemmisült. Ausztriában, különösen az elmaradt Tirol és Steirmark tartományban élt a legtovább a nyomtatott parasztnaptár. Grazban még ma is kiadnak - kuriózumképpen - ilyen zsebnaptárt. De soká élt még a faragott- festett parasztkalendárium is, Szlovéniából 1783. évszámmal keltezett, Skóciából, Lengyelországból, Norvégiából múlt század eleji példányok ismeretesek. i —t^Bf^ uu'.itű if.it _; NYOMTATOTT PARASZTNAPTAR 1584-BÖL (AUGSBURG)
