Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 1. szám
zeum legértékesebb kincsei közé tartoznak. A sírokból vázák, kultikus rendeltetésű állatszobrok kerültek elő. A bronzból készített és ezüsttel díszített kis méretű szobrocskák legtöbbje szarvast ábrázol. Az Alaca Hüyük-i királysírokból került elő az a bronz szertartási tárgy is, amelynek ábrájával lépten-nyomon találkozik utas, ez ugyanis a török idegenforgalmi minisztérium emblémája. I. e. 2000 táján ismeretlen nép jelent meg Alaca Hüyük falainál. A hettiták. Megjelenésük új lapot nyitott Kisázsia történelmében. Az indoeurópai eredetű hettiták katonai és politikai nagyhatalmat alakítottak ki Kisázsia sztyeppéin, birodalmuk határa a Fekete-tengertől Palesztináig terjedt, sőt, i. e. 1600 körül, ha rövid időre is, meghódították Babilont, és csak az egyiptomi udvar cselszövései akadályozták meg, hogy Tutenkámen halála után nem hettita királyfi került a fáraók trónjára. Ebben az időben már felépült Hattu- sas, a birodalom hatalmas falakkal övezett, fellegvárral védett fővárosa. I. e. 1296-ban innen indul seregével II. Muvatallis az egyiptomiak II. Ramses vezette csapata ellen, s le is győzi azt. Néhány évtizeddel később azonban már egy Délkelet-Európából érkező nép harcosai dobtak fáklyát a hettita városok házaira, s a lángok martalékává lett Hattusas és a Hettita Birodalom is. Csupán szigetekként él tovább egy-két évszázadig még néhány kisebb hettita város. A századunkban megindult ásatásokkor felszínre bukkantak az eltemetett hettita települések, és a leletek jó része az ankarai múzeumba került. A hettita művészek fejlett ízlését, tehetségét a Hattusasban napfényre került ékszerek, kancsók, kisplasztikák, bronzból készült állatszobrok, állat formájú edények, isteneket ábrázoló pecsétek dicsérik. A múzeum központi termében, az egykori karavánszeráj hatalmas kupolái alatt találjuk a hettita művészet legragyogóbb alkotásait, az idegenszerűségükben is lenyűgöző szobrokat és domborműveket. Itt állnak a hettita korban is tovább fejlődő Alaca Hüyük városkapuit őrző szfinxek. A terem hátsó falánál a mai szíriai határ közelében fellelt késői hettita település, Karkamis romjai közül előkerült domborművek sorakoznak. Ezek is a hettiták harciasságáról tanúskodnak: pajzzsal, lándzsával felfegyverzett harcosok vonulnak el előttünk, hátrább gyors lábú paripák repítik a harci szekeret, kocsijában íját feszíti egy hettita katona, a száguldó lovak patái alatt a szétzilált ellenség elesettjei hevernek. Talán épp az egyiptomiak elleni harc egy mozzanatát örökítette meg a művész a sötét színű bazaltban. Békésebb jeleneteket is véstek kőbe az ismeretlen alkotók. Az egyik táblán az állatokat szelídítő mezopotámiai eposzhős, Gilgames jelenik meg, egy másikon a hettita királyi udvar mindennapi életébe leshetünk be. Vitrinekben ékírásos táblák sorakoznak: egy 3500 éves asszír kereskedelmi kirendeltség üzleti feljegyzései. A késői hettita szobrászatot Tarhun- za király mészkőből faragott, embermagasságot meghaladó szobra, a hettita művészet egyik csúcspontja képviseli. A megdöntött hettita birodalom területén új nép rendezkedett be és alapított államot. A frígek. A mintegy 500 évig fennálló, a Kö- zép-Anatólia és az Égei-tenger között elhelyezkedő fríg birodalom fővárosa Gordion volt. Az a Gordion, amelyben i. e. 333-ban Nagy Sándor egyetlen kardcsapással megoldotta a híres gordiusi csomót. 1950 óta a pennsylvániai egyetem kutatói dolgoznak Gordionban, ők fedezték fel a fríg királyok hegy gyomrába mélyített sírboltját is. Az itt talált művészi megmunkálásé bronzedények, csatok múzeumba kerültek. A galéria végére érve ismét olyan nép emlékeivel találkozhatunk, amelyről néhány évtizede még semmit sem tudtunk. A kelet-anatóliai Van-tó környékén, magas hegyláncok védelmében jött létre i. e. 1000 körül az Urartu Birodalom. Településeiket Megtalálták a Szovjetunió és Irán területén is. Az urartuiak kiváló fémöntők voltak, termékeik még Itáliába is eljutottak. Nagy méretű, emberfejekkel, állatalakokkal, griffmadarak képével díszített bronzüstjeik hirdetik művészetük fejlettségét. A hettiták, frígek, urartuiak réges- rég letűntek a megújuló népvándorlások viharaiban. De fejlett művészetükről hírt adnak a ma számára az Ankarai Régészeti Múzeum felbecsülhetetlen értékű kincsei. ÉKÍRÁSOS LEVÉL ..BORÍTÉKKAL" TARHUNZA HETTITA KIRÁLY
