Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 1. szám
' ■ • 11 |ogán, hanem anyja, Bethsabé közbenjárására került a trónra; hasonló történetet — más szereplőkkel, Jákobbal, Izsákkal és Rebekával — az ószövetség másik könyve is feldolgozott. A serleg faragott ábrázolásai egyazon személy életének három eseményéről szólnak. A XVI. századi ötvösműveket díszítő jelenetek között ritkán áll fenn ilyen szoros tartalmi összefüggés. Az ószövetség jelenetei e korban a mitológia alakjaival, valamint a római történelem hőseivel együtt jelennek meg a leggyakrabban. A témaválasztás e sajátossága mindenekelőtt a reneszánsz ipar- művészeti tárgyak díszítése során érvényesült. A faragott serleg jeleneteinek témája alapján következtetni tudunk a készítés körülményeire is. Salamon alakja a XVI. században, a városi pat- riciátus körében különösen népszerűvé vált. Tetteiben az igazságosság, a bölcs ítélkezés megfellebbezhetetlen példáit látták. Érthető tehát, hogy a németországi városházák tanácstermeinek e korból származó freskói gyakran ábrázolják Salamon ítéletét. A másik két jelenet azonban e műveken alig fordul elő, viszont az egykori udvari művészet csaknem valamennyi műfajának kedvelt témája volt. Az ábrázolások tárgya valószínűvé teszi, hogy a serleg valamelyik német fejedelmi udvar megrendelésére készült. A csaknem egykorú másik kókuszserleg 1954-ben — a Dessewffy család tulajdonából — került a múzeumba. Ennek oldalán négy faragott ábrázolás látható. A mitológia tengeri isteneit jelenítik meg. Poseidon és Amphitrité alakjai mellett ott vannak a hasonló tárgyú jelenetek jellegzetes figurái, tritonok, najádok, tengeri szörnyek is. Mitológiai jelenetek gyakran fordulnak elő a főúri reprezentáció szolgálatában álló alkotásokon, de nem ritkák az olyan műveken sem — freskókon, iparművészeti tárgyakon —, amelyek a városi polgárság megrendelésére készültek. A jelenetek témája tehát, e tárgynál, nem ad segítséget a megrendelő azonosításához. A XVI. századi kókuszserlegek készítési helye a talpon lévő ötvösjegy alapján állapítható meg. A két tárgy azonban mai alakját a XVIII, század végén nyerte, ekkor készült az elveszett részek pótlásaként a serlegek talpa és felső része. A történeti adatok szerint hasonló tárgyak kölni és nürnbergi ötvösműhelyekben készültek nagyobb számban. Egykori forrásokon kívül több fennmaradt emlék tanúsítja, hogy az udvari megrendelésre alkotott XVI. századi ötvösművek jelentős részét nürnbergi ötvösök állították elő. Ennek alapján feltételezzük, hogy az elsőként említett kókuszserleg, melyen a Salamon életéből vett jelenetek láthatók, nürnbergi ötvösműhely alkotása. Salamon és Sába találkozásának jelenetében, a trónus alsó részén, 1548-as évszám olvasható. Hasonló megmunkálás jellemzi a másik faragást is. Eszerint az a serleg is a XVI. század közepén készült. A téma és az ábrázolások stílusjegyei tekintetében azonban ez a faragvány kölni kókuszserlegek díszítményeivel áll kapcsolatban. Valószínű tehát, hogy a négy mitológiai jelenetet bemutató kókuszserleget eredetileg kölni ötvösműhely készítette. KÜKUSZSERLEGEK
