Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 4. szám
ENERGIAÉHSÉG Évezredeken keresztül az ember egyetlen energiaforrása a saját izomereje volt. Az élete fenntartásához szükséges tevékenységet a fejlődés során kialakult - az állatvilág egészére jellemző — sejtbiológiai folyamatokból nyerte. Ma, az atomenergia felszabadítása és munkába állítása, a bonyolult gépek és technikai berendezések időszakában már alapvetően más a helyzet, annak ellenére is, hogy az ember az ősi energiaforrásáról, az izomerejéről soha nem mondhat le. A társadalmak fejlődése, fejlettsége azonban egyenes arányú összefüggésben áll a különböző természeti forrásokból nyert, felszabadított és munkára fogott energia mennyiségével. A történeti lépcsőfokokat, ahogyan eljutottunk a máig, rendkívül érdekes - és érdemes - nyomon követni. (Segítséget nyújt ehhez az Országos Műszaki Múzeum Energia - Ember — Munka című kiállítása is a Budavári Palotában, a Munkás- mozgalmi Múzeum épületében.) Az emberi „erőgép" kizárólagossága után a fejlődés következő állomását az állati izomerő felhasználása jelentette. Az ókori rabszolgatartó társadalmak az állati és az olcsó emberi (rabszolga) izomerő együttes felhasználására (és kihasználására) épültek. Az embertől független szél- és vízenergiát is ismerték már, sőt hasznosítani is tudták, erről tanúskodnak szélmalmaik, vízimalmaik, szélkerekeik, vízikerekeik stb. Az emberi és állati izomerő olcsósága (és az akkori igényekhez mérten a kimeríthetetlensége) miatt a szélenergiát és vízienergiót az ókori társadalmak még nem igényelték. A középkori feudális társadalmak azonban főleg a kézműiparban és a bányászatban már rákényszerültek az emberi izomerő mellett a szél- és vízienergia szélesebb körű felhasználására. Bámulatos leleményességgel alkalmazták, a vízikerék segítségével, a víz erejét a legkülönbözőbb mechanizmusok meghajtásához. Legjelentősebb volt talán a kohók fújtatójának vízierővel történő működtetése, ezáltal a hőmérsékletet nagymértékben növelhették és általánossá válhatott a vasolvasztás, megszülethettek a nagy vasolvasztók. A szél- és vízenergia azonban az időjáráshoz és helyhez is kötött, nem ott és nem akkor áll rendelkezésre, amikor és ahol éppen leginkább kellene. Ezt a rendkívül fontos problémát a gőz energiájának munkára fogásával oldották meg. A gőzgép megjelenése addig soha nem látott és képzelt méretű fejlődést indított el: megnyitotta az ipari forradalom kapuit. A gőzenergia gyárakat működtetett, a gőzmozdony, a gőzhajó pedig lehetővé tette a korábban beláthatatlan távolságok legyőzését, az ipar kialakulása változásokra vezetett a társadalmak szerkezetében, s megváltozott az államok egymáshoz fűződő viszonya is. Az ipari forradalom, a fejlődés fel- gyorsulása, az iparosodás növekedő üteme újabb és újabb igényeket támasztott. Ezek megoldását a belsőégésű robbanómotorok feltalálása hozta meg. A belsőégésű motor a XIX. század utolsó negyedében indult hódító útjára, s népszerűsége, fontossága a mai napig sem csökkent. A benzinütemű és gázolajmotorok (Diesel-motorok) szerepe nemcsak a termelésben elsőrendű, hónem vele egyenértékű a helyük is, amelyet a közlekedésben betöltenek. Daimler és Benz a belsőégésű robbanómotort karosszériába építette, „kocsiba ültette”, és ezzel megindult hódító útján az autó. Lehetővé vált olyan területek bekapcsolása a gazdasági életbe, ahová a vasút nem jutott el. Az autónak a teher- és személyszállításban betöltött szerepe ma is növekszik. Korunk modern társadalmaira jellemző a mind mohóbb energiaéhség. Ma már villamos energia nélkül elképzelhetetlen az élet. A villamos energia a legkönnyebben szállítható, helyhez vihető energia. Ezért ma a legtöbb energiát: a gőz-, a gáz-, a víz- s az atomenergiát is villamos energiává alakítják át. Ehhez szükséges a dinamó és a transzformátor. Mindkettő történetében jelentős szerep jutott magyar feltalálóknak: Jedlik Ányosnak, Déry Miksának, Zipernowszky Ká- rolynak, Bláthy Ottónak. A jövőben a villamos energia mind nagyobb hányadát fogják az atomenergiából nyerni. Ez az arány jelenleg 2 százalék, 2000-re azonban várhatóan eléri az 50 százalékot. Az atomenergia békés célú felhasználása beláthatatlan időkig megoldhatja az emberiség energiaigényét. Atomerőművek létesítése igen költséges, építésük hosszadalmas, és annak ellenére, hogy az első típusú erőművek hatásfoka viszonylag alacsony, mégis az atomenergia a többi energiaforrással szemben már versenyképes, és egyre inkább azzá lesz. Középkori technika Jendrassik György gázturbinája
