Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)

1976 / 4. szám

A régi Pohjola ház Saarinen műterme Maróti reliefjével zóvá teszi, hogy a kapukopogtatóktól az eresz- csatornákig, a lámpáktól a bútorokig, a textí­liáktól a kerámiákig azonos szemlélet kifejezője. A klasszicista, múlt századbeli építész, Engel, majd a nemzeti romantika művészei: Gesellius, Lindgren, Saarinen, a Parlamentet tervező Siren és napjainkból Alvar Aaalto neve fogalom Suo- miban. Jelentős középületek, magánházak mel­lett várostervet is készítettek, mint Saarinen Hel­sinkinek, s Aalto a lappföld központja, Rovanie- mi számára. Alvar Aalto tovább kamatoztatta Saarinenék örökségét azzal, hogy még határo­zottabban élt a sík felületek tiszta formáival, az anyag önnön szépsége kifejező készségével, ugyanakkor plasztikai átalakítással megtörte az alaprajzi egységet s a térnek játékosan gazdag mozgást adott. Applikációk helyett a dekoratív feloldásokat az anyagra, térformára bízta, fehér­fekete márvány ellentétére, beton és tégla pá­rosára, fára és üvegre s főleg pompásan meg­világított roppant tágas tereire. Ahol erre szükség mutatkozott, mint például ma­gában az Alvar Aalto Múzeumban (Jyväskylä, 1972—73) a befelé fordulást jelzőn és védelmül is zárt falrendszerek uralkodnak. Ezekkel az ab­laktalan külsőkkel Tapiolában, Helsinki kertvá­rosában, de az egyetemi városrészben, Otanie- miben is találkozunk, az udvar felé nyílt abla­kokkal - akár Seurasaarin, a falumúzeumban, mint a szél, a hideg elleni védekezés ősi for­májával. Tervezett Aalto városrészeket, színháza­kat, múzeumokat és kiállításokat, kórházakat, könyvtárakat, sportcentrumokat, irodaházakat! gyárakat, tanácsházakat, templomokat, magán­házakat, lakótelepeket és bútorokat, lámpákat, üvegeket, kilincset. Ha a modern finn építkezés jelképesen első példájának a Pohjola-székházat említettük 1901- ből, az új Pohjola-ház a ma példája lehet (1969), mert formai-tartalmi egységében össze­foglalja, amire építészet, belsőépítészet, iparmű­vészet hivatott az ember szolgálatában. Jellem­zően már nem egy alkotó terve, hanem tervező- intézeté (Heikki Castrén és Társai), s a meg­bízók (T. Angervo, V. Laaksonen, S. Soratie, P. Hömmenaho) közvetlen irányításával, korszerű igényeik érvényesítésével épült, s ez nemcsak azt jelentette, hogy az építtetők hozzáértő felkészült­séggel irányították a munkálatokat, de vállalták azt is, hogy két évvel a befejezés előtt az egész belsőépítészeti tervet újra fogalmazzák. Bár az épület kívülről tekintve nem követi Aalto válto­zatos térformálását, plasztikai megoldásait, s szinte hűvös racionalitással tagolt, de benne együtt van, ami a dolgozók kényelmét, egészsé­gét, szabad idejét szolgálhatja, engedve be­áramlóm egy szabadon hagyott emelettel és vi­lágítóudvarral a tiszta levegőt, fényt, még a lég­kondicionáló mellett. Dolgozók és vezetők helyi­ségeit csak a szükséges eszközök különböztetik meg (tárgyalóasztalok stb.), emeleteket a hatal­mas subaszőnyegek színei, ülőbútorok más-más Ortodox Múzeum Kuopióbon Aalto: Finlandia

Next

/
Thumbnails
Contents