Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 1. szám
MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ nálati és dísztárgyaknál is, sőt ezzel a felismerésével száznyolcvan fokos szögben fordult szembe a Jugendstil — és minden más korábbi elképzelés — kézműipari szemléletével, azok pusztán formai megújulást, új dekoráció szükségét hirdető követelményével. Igaz, ez a fordulat csak 1923- ban következett be, amikor Moholy- Nagy László a Bauhaus kötelékébe lépett. 1923-ig a kézműves szemlélet uralkodott, a tanítást ,.mesterek" kezébe adták, s a tanítványok előbb inas, majd segéd fokozatot kaptak, s csak ezután önállósulhattak. Ennek mindenesetre megvolt az az előnye, hogy a Bauhaus már akkor szakított az akadémikus tanítási rendszerrel és ezzel megteremtette annak az alapját, hogy majd bevezettesse az alakító eszközök sorába a gépet. Gropiusnak sikerült iskolája számára egy sereg kiváló képességű művészt megnyernie. 1919-ben jött az iskolához Johannes Itten, akit Gropius Bécsben ismert meg és onnét hívott magához, hogy átvegye a Bauhaus előkészítő tanfolyamának a vezetését. Itten módszerét az anyagok ta- nulmányoztatása jellemezte, sőt, a hallgatóknak pontosan kellett tud- niok utánozni az anyagok szerkezetét. Mondván, hogy a diáknak munkája során a használt anyaggal tökéletes ismeretségbe kell kerülnie, hogy annak minden sajátosságát és minden más anyagtól való különbözőségét megismerhesse. „Az ilyen élőmunkákhoz tartozik — mondja Itten — különböző anyagok ábrázolása és képzése. Ha például egy-egy darab fát a természethez híven, az utolsó rostjáig lerajzolnak, úgy ez arra szolgál, hogy az anyag megragadásának és előállításának más módjait készítse elő. A mai világ eszméje már felismerhető, bizonytalan és zavaros azonban még az alakja. A régi dualisztikus világkép — az én ellentétben a mindennel — elhalványodik, helyébe azok a gondolatok lépnek, amelyek az új világegységről szólnak és az ellentétes feszültségek abszolút kiegyenlítődését célozzák." Az ilyesfajta általánosságok tükrében meglehetősen világosan mutatkozik meg Itten miszticizmusa. A többi tanár részben később csatlakozott. A festő Lyonéi Feininger, valamint a szobrász és keramikus Gerhard Mareks még 1919-ben, az író és festő Georg Muche 1920-ban, 1921-ben Paul Klee és Oskar Schlemmer, 1922-ben Vaszilij Kandinszkij, majd 1923-ban a festő, díszlettervező, fényképész és tipográfus, Moholy- Nagy László. 1923-ban a thüringiai tartományi gyűlés sürgetésére megnyílt az első Bauhaus-kiállítás, jóllehet Gropius korainak tartotta az időpontot. A kiállítás témája: Művészet és Technika, egy új egység. A kiállításon különböző anyagokban kivitelezett vázlatok, az egyes osztályok, illetve műhelyek munkái, elméleti tanulmányok és az Am Hornba tervezett családi ház szerepeltek. Ez a négyzetes alaprajzú épület — amelynek kis helyiségei egy központi nagy helyiség körül csoportosultak — számos kritikus egyetértésével találkozott. Ugyanakkor azonban a Bauhaus a weimari GROPIUS— A. MEYER: ÉPÍTŐKOCKÁK NAGYBAN. TIPUSHÁZ- MODELLEK (1922) GRQPIUS— A. MEYER: AUERBACH- HAZ JÉNÁBAN (I924) A BAUHAUS SZELLEMÉBEN TERVEZETT SZÍNPADKÉP 9
