Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)

1975 / 2. szám

A CARDO MAXIMUS RÉSZLETE. AZ ELŐTÉRBEN TRAI ANUS, MÖGÖTTE TIBERIUS DIADALÍVE a római befolyás egyre inkább tért hódított, és meghatározta a város fejlődését. A Rómával kialakuló élénk kereskedelmi kapcsolat nem kis mértékben járult hozzá a gazda­ság fellendüléséhez. Fél évszázaddal később, a Caesar és Pompeius között fellángolt polgár- háború idején a szabad szövetségi állam föltehetően Pompeiust támo­gatta. Mikor azután Caesar a római fennhatóság alá tartozó provinciákat egyesítette és új afrikai provinciát hozott létre, Lepcist is fennhatósága alá vonta, de önkormányzati jogától nem fosztotta meg. Ettől az időtől kezdve mind gyakrabban használták a város nevének új formáját, a végül általánosan is ismertté vált Leptis elnevezést, melyhez az i. sz. II. sz.-tól kezdve epigrafikus és irodalmi for­rásokban egyaránt a „Magna" jelző is társult — egyértelműen jelezvén a szépségében kiteljesedő város hatal­mas fejlődését és a kereskedelem­ben elfoglalt vezető helyzetét. Leptis Magna igazi fénykorát az i. sz. első századokban élte. Azon mo­numentális építmények jelentős ré­sze, melyeket elefántcsontszínű pati­nával vont be a múló idő, a maku­látlan afrikai égboltra meredő ra­gyogóan fehér márványoszlopok, a datolyapálmák fakózöld koronái fölé magasodó karcsú boltívek nagyobb részben ebből a korszakból származ­nak, vagy ebben az időben nyerték el végső formájukat. A piac illúziót- keltő épségben megmaradt romegy­sége Augustus császár korából szár­mazik, az i. sz. első évtizedből. Ér­dekessége, hogy téglalap alakú te­rületén nem a szokásoknak megfe­lelően egyetlen, hanem két kerek alapú pavilon állott, mindkettőt nyolcszögletű oszlopcsarnok övezte. Eredeti anyagukat a mészkövet há­rom évszázaddal később márvánnyal helyettesítették. A pavilonok körül eladópadok álltak, néhány figurális díszítésű márványpad ma is épség­ben van. A lebilincselő hatású szabadtéri szín­ház, északnyugat felé orientált néző­terével — ahonnan szabad rálátás nyílik a Földközi-tengerre — alig né­hány évvel a piac után épült. A fél­kör alakú orchestra zöld intarziákkal ékesített fehérmárvány padozata alatt tizenhárom korábbi keletű, fes­tett díszítésű padlózat található. A város elöljáróinak díszhelye a szín­padhoz legközelebb elhelyezkedő hat széles, lapos márványlépcsőn volt, ezeket a nézőtértől félkör ívű mész­kőmellvéd választotta el. Innen kü­lönösen jól láthatók a színpad front­jának bemélyedéseiben elhelyezett szobrok és finomművű reliefek, me­lyek a korabeli életet ábrázolják, és bepillantást engednek a város törté­netébe, lakóinak hitvilágába. A szín­pad különleges ékessége az a három sorban, emeletesen egymás fölé ren­dezett oszlopsor, melyet a II. sz.-ban építettek. A színpad mögött egy grá­nitoszlopcsarnokkal övezett téren Augustusnak szentelt templom ma­radványai állnak. Időszámításunk kezdete idején épült egy 65 km hosszúságú út a száraz­föld belseje felé. Tiberius császár ko­rában nyitották meg a forgalom szá­mára. A 35—36-os években Tiberius- nak diadalívet is emeltek. A Wadi Lebda torkolata és a tenger A FORUM SEVERIANUM MÁRVÁNY- DOMBORÍTÁSÚ MEDALION A FORUM SEVERIANUM ÁRKÁDJAI KOZOTT SEPTIMIUS SEVERUS DIADALÍVÉNEK ROMJAI 13

Next

/
Thumbnails
Contents