Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)

1975 / 1. szám

CSALÁDI KÖRBEN, PÁRIZS, 1927 TIHANYI LAJOS FESTŐMŰVÉSSZEL, PÁRIZS. 1929 MUNKATÁRSÁVAL, HAVAS ENDREVEL rától fogva nyomon kísérhetjük az akaraterőt. Hiszen súlyos beszédhi­bával született, életveszélyes operá­cióra volt szüksége, hogy érthetően tudjon beszélni. És már-már ember- feletti önkényszerítéssel szónokká, méghozzá hatásos szónokká nevelte magát. Később kísértették a léha szó­rakozások: az ifjú arisztokraták élet­formája kínálta ezeket. Még a kártya is szenvedélye volt. Akaraterővel le­győzte a kísértő szenvedélyeket. K orábban csak azt vette tudo­másul, hogy az a társadalmi rend, amelybe belenőtt, esz­telen. Úgy érett politikussá, hogy eleve ellenzéki volt. A hatalmat Tisza István képviselte. Tisza is okos volt, ő is művelt voit, sőt tehetséges is, aki következetesen, megszállottan szolgálta az időszerűtlenné avult feu­dális osztályérdekeket. Ady gyűlöle­tének középpontjában állott a geszti nagyúr. A közélet terére lépő Káro­lyi a politika nyelvén és eszközeivel képviselte azonnal azt a Tisza-elle- nességet, amelynek költészetben és publicisztikában Ady volt a hangadó­ja. Ezt az arisztokraták kezdetben okos taktikának vélték. Hiszen voltak más ellenzéki főurak is, akik Tisza helyére akartak hatalomba ülni. En­nek az arisztokrataellenzéknek a fő­alakja volt Andrássy Gyula gróf, a szinte legendás hírű idősb Andrássy Gyula fia. Az apa is különös képlet volt: hajdan negyvennyolcas szabad­sághős, majd halálra ítélt üldözött, idővel a kiegyezés egyik előkészítője és első miniszterelnöke, majd a Habsburg-monarchia külügyminiszte­re: a száz év előtti Európának egyik politikai főszereplője. Az ifjabbik Andrássy Gyula egyszerre volt kon­zervatív arisztokrata, polgárokkal ba­rátkozó liberális, és türelmet hirdető antiklerikális: a hazai polgárság kö­rében egy ideig igen népszerű ál­lamférfi. Nos, Andrássynak kezdet­ben nagyon is tetszett Károlyi ellen­zékisége, szívesen látta otthonában a szerinte nagy jövőjű ifjú grófot. Az Andrássy család — ha lehet — még a Károlyiaknál is előkelőbb volt, hi­szen történetüket egészen Szent Ist­ván koráig tudták visszavezetni, An- dorás ispán, az államalapító király testőrparancsnoka, állítólag egyenes őse volt az Andrássyaknak. Ennek az évezredes múltú nemzetségnek a le­származottja volt Andrássy Gyula unokahúga és nevelt leánya, Katinka grófnő, akit idővel Károlyi Mihály feleségül vett. Csakhogy Andrássy Katinka ugyanúgy családja ellen nö­vekedett fel, mint Károlyi Mihály. Az ifjú feleség lázongása is jól be­folyásolta a férjet, hogy ellenzékiből idővel forradalmárrá fejlődjék. Annyi bizonyos: a történelem bebizonyítot­ta, hogy eszményien egymáshoz illő házasfelek voltak. Csakhogy And- rássyéknak nagyon csalódniok kel­lett bennük, nem hatalomra törtek, hanem a társadalom megváltoztatá­sára. Az első világháború idején Károlyi már az ellenzék vezére. Ez az ellen­zék polgári törekvéseket fejezett ki, de a feudális maradványok ellen, tehát az adott körülmények között haladó jellegű volt. Károlyi hama­FRANCIAORSZÁCI MAGYAR BÁNYÁSZOK KÖZT, 1947 7

Next

/
Thumbnails
Contents