Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 1. szám
CSALÁDI KÖRBEN, PÁRIZS, 1927 TIHANYI LAJOS FESTŐMŰVÉSSZEL, PÁRIZS. 1929 MUNKATÁRSÁVAL, HAVAS ENDREVEL rától fogva nyomon kísérhetjük az akaraterőt. Hiszen súlyos beszédhibával született, életveszélyes operációra volt szüksége, hogy érthetően tudjon beszélni. És már-már ember- feletti önkényszerítéssel szónokká, méghozzá hatásos szónokká nevelte magát. Később kísértették a léha szórakozások: az ifjú arisztokraták életformája kínálta ezeket. Még a kártya is szenvedélye volt. Akaraterővel legyőzte a kísértő szenvedélyeket. K orábban csak azt vette tudomásul, hogy az a társadalmi rend, amelybe belenőtt, esztelen. Úgy érett politikussá, hogy eleve ellenzéki volt. A hatalmat Tisza István képviselte. Tisza is okos volt, ő is művelt voit, sőt tehetséges is, aki következetesen, megszállottan szolgálta az időszerűtlenné avult feudális osztályérdekeket. Ady gyűlöletének középpontjában állott a geszti nagyúr. A közélet terére lépő Károlyi a politika nyelvén és eszközeivel képviselte azonnal azt a Tisza-elle- nességet, amelynek költészetben és publicisztikában Ady volt a hangadója. Ezt az arisztokraták kezdetben okos taktikának vélték. Hiszen voltak más ellenzéki főurak is, akik Tisza helyére akartak hatalomba ülni. Ennek az arisztokrataellenzéknek a főalakja volt Andrássy Gyula gróf, a szinte legendás hírű idősb Andrássy Gyula fia. Az apa is különös képlet volt: hajdan negyvennyolcas szabadsághős, majd halálra ítélt üldözött, idővel a kiegyezés egyik előkészítője és első miniszterelnöke, majd a Habsburg-monarchia külügyminisztere: a száz év előtti Európának egyik politikai főszereplője. Az ifjabbik Andrássy Gyula egyszerre volt konzervatív arisztokrata, polgárokkal barátkozó liberális, és türelmet hirdető antiklerikális: a hazai polgárság körében egy ideig igen népszerű államférfi. Nos, Andrássynak kezdetben nagyon is tetszett Károlyi ellenzékisége, szívesen látta otthonában a szerinte nagy jövőjű ifjú grófot. Az Andrássy család — ha lehet — még a Károlyiaknál is előkelőbb volt, hiszen történetüket egészen Szent István koráig tudták visszavezetni, An- dorás ispán, az államalapító király testőrparancsnoka, állítólag egyenes őse volt az Andrássyaknak. Ennek az évezredes múltú nemzetségnek a leszármazottja volt Andrássy Gyula unokahúga és nevelt leánya, Katinka grófnő, akit idővel Károlyi Mihály feleségül vett. Csakhogy Andrássy Katinka ugyanúgy családja ellen növekedett fel, mint Károlyi Mihály. Az ifjú feleség lázongása is jól befolyásolta a férjet, hogy ellenzékiből idővel forradalmárrá fejlődjék. Annyi bizonyos: a történelem bebizonyította, hogy eszményien egymáshoz illő házasfelek voltak. Csakhogy And- rássyéknak nagyon csalódniok kellett bennük, nem hatalomra törtek, hanem a társadalom megváltoztatására. Az első világháború idején Károlyi már az ellenzék vezére. Ez az ellenzék polgári törekvéseket fejezett ki, de a feudális maradványok ellen, tehát az adott körülmények között haladó jellegű volt. Károlyi hamaFRANCIAORSZÁCI MAGYAR BÁNYÁSZOK KÖZT, 1947 7