Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 1. szám
n Z ! IaJÍ HIT ÁBRÁND NÉLKÜL S záz évvel ezelőtt született, húsz éve, hogy meghalt. A magyar történelem ezernél is több esztendejének legtiszteletreméltóbb alakjai közé tartozik. És történelmünknek olyan sajátos helyén állt, hogy több köze volt az elmúlt évszázadokhoz, mint a jövendők bármely más előkészítőjének, és több köze volt a bontakozó jövendőhöz, mint bárki másnak, akit hazulról hozott emlékei és hagyományai az elmúlt évszázadokhoz kapcsoltak. Helyzeténél és egyéniségénél fogva eszményi regényalak, izgalmas drámai hős, hiszen egyedi életében, személyes fejlődésében történelmünk legnagyobb társadalmi változása öltött testet: cselekvőként és gondolkodóként élte át azt az utat, amely a grófok világától a polgáriságon keresztül a proletárok vezette népi hatalomig tart. Méltóságos úrnak született, volt királyi kegyelmes úr, ebből lett a polgári köztársaság elnök ura, hogy a hontalanságban elérkezzék a szocializmushoz. — Rendkívüli út, a maga egyszeriségében szabálytalan út, de az egész ország és benne a nép két emberöltőnyi történelmének képletszerű példázata. S mindehhez egy olyan magasztos emberi becsületesség, önnönmagával és mindenki mással szemben habozás és alkuvás nélküli őszinteség, a következmények oly egyértelmű vállalása, amely önmagában is erkölcsi eszménnyé fogalmazható. Ha az olvasó újralapozgatja Károlyi Mihály önéletrajzait (írt egyet még hontalansága kezdeti éveiben magyarul, és egyet élete végső idején angolul), hozzá politikai írásainak köteteit, s utána Károlyi Mihályné emlékiratainak oly megragadó, szép- irodalmilag is kitűnő két könyvét - igen szemléletesen bontakozik ki a gomolygó történelem előterében az arcéi, a jellem és a magatartás. Angol nyelvű kései önéletrajzának címe: ,,Faith without illusion” — pontos fordításban: Hit ábránd nélkül. Akár jelmondata lehetne minden jó politikának. Hit nélkül nem lehet világot formálni. A hitet azonban gyakorta kijátsszák a tisztánlátást homályosító, vagy éppen elvakító illúziók. Károlyinak bőségesen volt alkalma leszámolni az illúziókkal, és mindvégig megmaradt lelkének ereje a töretlen hithez. A család, amelyből származott, nagy múltú volt és elképesztően gazdag. Még a nagy- birtokos arisztokraták között is a leggazdagabbak és legbefolyá- sosabbak közé tartozott a gróf Károlyiak nemzetsége. Megérne egy családregény-sorozatot annak az ábrázolása, hogy a Rákóczit eláruló és császárhűségre térő Károlyi Sándortól az egyenes kései utód, Károlyi Mihály születéséig miként lett egyre vagyonosabb, egyre nagyobb hatalmú, a császári és királyi rend s vele a klerikális világszemlélet egyik legfőbb támasztéka a család, amely a hajdani bárói rangból ama Károlyi Sándor látványos pátfordulásáért emelkedett grófságra. Károlyi Mihály, az utód, mint személyes élményét ismerte ezt a múltat, és megértette a tanulságát. Ehhez pedig nem volt elegendő, hogy okos volt és rendkívül művelt. Az arisztokratáknak volt módjuk úgy művelődni, ahogy csak akartak, de nem mindegyik élt a lehetőséggel. Kétségtelen, hogy sok igazán művelt elme akadt a nagy- birtokos mágnások között, s nem egy főúr okos ember is volt. Csak osz- tálykorlátaikon nem tudtak túllátni. Aki a hajdani századokban képes volt erre, s osztályérdek helyett nemzeti érdekben tudott gondolkozni, s tenni is akart, mint Zrínyi Miklós a XVII. században, vagy Rákóczi Ferenc a XVIII, század elején — annak életútja szükségképpen torkollt tragédiába. Károlyi Mihály ezeknek az élet- utaknak a tanulságait is megértette. Talán lélekbúvárra tartoznék a döntő titok felderítése, miért és hogyan fejlődött olyan egyéniséggé a többi okos és művelt arisztokratával hasonló feltételek között felnövekvő fiatal gróf, hogy tovább tudjon látni amazoknál, és elég erkölcsi ereje legyen belátása és meggyőződése szerint cselekedni. Ehhez nem közönséges akaraterő is kellett. Károlyiban pedig siheder koNEW YORK-I MAGYAROK ONNEPLIK 1930-BAN LÁTOGATÁS A SZOVJETUNIÓBAN, 1931 6
