Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 1. szám
nem aprólékosan építették fel a fa alapra. A sok lakktárgy között a XVII—XIX. század divatjával függnek össze a rekeszes gyógyszertartó dobozkák, az övön viselt inrók. Specializálódott mesterek kezéből kerültek ki, és a lakkművészet minden szépségét csillogtatják e miniatűr remekművek. Az elefántcsont- és fafaragásban a XVII. században új műfaj jelent meg, amely főleg az egyre nagyobb befolyásra szert tevő városi polgárság körében terjedt: ez a necuke nevű kis faragvány, mely az inró vagy néhány más tárgy zsinórjára kötve fenntartotta azt az övön. E faragások mintakincse rendkívül gazdag: a kínai és japán legendák alakjai melSELYEMBROKAT. 7870 KÖRÜL BUCAKU MASZKOS TANC. SELYEM GOBELIN-SZÖVÉS. XIX. SZAZAD KANU GENERALIS OROSZLANHATON. FA NECUKE. TAMETAKA MOVE. XVIII. SZAZAD lett számos állat- és növényábrázolás is előfordul közöttük. De szerepelnek itt a színházi maszkok miniatűr másolatai is. A selyemszövés fő központja a XVII— XIX. században a kyótoi Nisidzsin negyed volt. A sok kínai hatás alól felszabaduló japán textilművészet legszebb alkotásai a templomoknak készült térítők, zászlók és a nó- színházi kosztümök. Külön említést érdemelnek a színpompás kimono- anyagok, melyeket nemcsak szövéssel, hanem hímzéssel és kézi festéssel is díszítettek. Az elmúlt év őszén a tókyói Szódó Kimono Akadémiától cserére érkezett modern menyasszonyi viselet pompás hímzésével a japán kimono legszebb hagyományait képviseli és érzékelteti. Visszatérve a bevezetéshez: a japán iparművészet több műfajában megtalálhatjuk a kínai és japán festészet közvetlen hatását; sok iparművészeti alkotást díszítettek híres festők mintaképei után. Ezt leginkább talán a lakktárgyak és a cubák esetében láthatjuk, de sok példa van rá a textil- művészetben is. A stílusváltozásokat a kínai hagyományoktól való elszaELEFANTCSONT FÉSŰ LAKK DÍSZÍTÉSSEL SELYEMBROKATON. YOSZEI MŰVE. XIX. SZAZAD kadás, a japán nemzeti stílus kialakulása, a XVII. századtól a feudalizmus hanyatlásával párhuzamosan a városi polgárság erősödő befolyása, majd 1867-től a nyugati hatás jellemezte és hozta létre. FERENCZY LÁSZLÓ ELEFÁNTCSONT NECUKE. BIVALY. TOMOTADA MŰVE. XVIII. SZAZAD 36
