Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 1. szám
SAJTÓMÚZEUM Az ország még romokban hevert, százezrek hiába keresték eltűnt hozzátartozóikat, egész életek munkája semmisült meg. De alighogy megéreztük a szabadság levegőjét, máris munkához láttak a különböző művészetek és tudományágak képviselői is, mérleget készítettek a múltról, tervezték a jövőt. Harminc esztendővel ezelőtt már egymásután jelentek meg az új tudományos és kulturális folyóiratok, példányaik szinte órák alatt tűntek el az árusok polcairól. Lapozzunk fel néhányat közülük. Két folyóirat „társbérletben" jelentkezett. volt a címe. A kis kötet valójában két részre is oszlott. Az elsőnek főszerkesztője Zilahy Lajos, szerkesztője Illés Endre volt. A másodikat fő- szerkesztőként Szent-Györgyi Albert, szerkesztőként Sztrókay Kálmán jegyezte. A havonta megjelenő, rendkívül sokoldalú és magas színvonalú lap bevezetőjében ezeket olvassuk: „,A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság — amelynek kiadásában most ■az olvasó kezébe tesszük Irodalom— Tudomány című folyóiratunkat — a Szovjetunió népeivel való szellemi kapcsolatok ápolására alakult. Ez a hatalmas birodalom kétszázmilliós lakosával, a földgolyó száraz felületének egyhatodrészével, a végtelenség és ismeretlenség jegyeiben áll nemcsak előttünk, hanem az egész Nyugat előtt. Ennek az ismeretlenségnek setétjébe mártja fáklyáját a magyar irodalom és tudomány, amikor egyrészt felfedező útra indul, másrészt önmagát akarja megmutatni az ismeretlenségnek . . ." Hja Ehrenburg budapesti előadásából idézet: „Annyi kegyetlenség után, amit átéltünk, mindennél nehezebb feladat megtalálni azt az emberi nyelvet, amellyel mi, emberek közel férhetünk egymáshoz." Nevek az első számok irodalmi részéből: Déry Tibor, Gellért Oszkár, Cs. Szabó László, Kassák Lajos, Vas István, Rónay György, Szép Ernő, Devecseri Gábor, Radnóti Miklós, Márai Sándor, Weöres Sándor, Kolozsvári Grandpierre Emil. Lukács György Tolsztojról ír mélyenjáró tanulmányt. A külföldiek: Hemingway, Sartre, Ka- tajev, Tyihonov, Zoscsenkó. Érdekesek az illusztrációk is. Hincz Gyula, Falus Elek, Zódor István nevével találkozunk az ízlésesen tördelt oldalakon. A „Tudomány” bevezető cikkét Szent- Györgyi Albert írta: , A fasizmus szó ma már nem népszerű, mert ellenkezőjét jelenti mindannak, ami szépet és nagyot az em26 bér erkölcsi és szellemi téren teremtett ... A fasizmus legfőbb vezetői ma már ártalmatlanok, intézményeiket megszüntették, kertünk ki van gyomlátva, de a gaz gyökerei még élnek, készen arra, hogy bármikor burjánozni kezdjenek. Ha ezeket is ki akarjuk irtani, tüzetes és türelmes vizsgálat alá kell vennünk a fasizmust: meg kell keresnünk a gyökereit." Erdey Grúz Tibor az atombombáig vezető útról értekezik, Kőrösy Albert Pavlovra emlékezik, Tangl Herald a C-vitamint, Bogyó Tamás a penicillint ismerteti. Tóth Géza cikkének címe: „Az időjárás mint hadititok". Szinte hihetetlen, hogy az akkori nehéz körülmények között ilyen átgondoltan színes és sokoldalú lap kerülhetett az olvasók elé. A felszabadult főváros első folyóirata volt a A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség folyóirataként indult, majd 1948. februártól júliusig, megszűnéséig, a NÉKOSZ lapja volt. 1945- ben csak egy száma jelent meg. A magyar fiatalság egy része — mondja a program — a változás pillanatától máig csak a cselekvésnek élt: szervezett, földet osztott, dolgozott. Itt az ideje, hogy elmondja: miért dolgozott, hogyan dolgozott, mit tapasztalt, milyen eredményre jutott. Itt az ideje, hogy tisztázza: mit is csinál és miért csinálja ... A fogalmak tisztázásának jegyében indult tehát a lap, és munkatársai között így tüntet fel egyeseket: Kende István vasmunkás, a MADISZ oktatásügyi vezetője. Erdei Sándor szobrász, a Nemzeti Parasztpárt propagandaosztályának vezetője. Márkus István szociológus, belügyminiszteri titkár, Major Jenő bölcsész szigorló, volt Eötvös-kollégista. Sokféle szerző, egymásnak gyakran ellentmondó fejtegetései vonulnak fel egymás után. De sok olyan tanulmányt találunk, amelyeket ma sem ártana újra felidéznünk. Ilyen például Károlyi Mihály messziről küldött cikke: „Emlékezés az úri Magyar- országra", vagy Varga Jenő tanulmánya, amelynek címe: „Földreform és a társadalom demokratizálódása”. A lap ankétot rendez a magyar demokrácia válságáról. Hozzászólnak: Lukács György, Bibó István, Horváth Zoltán, Keszthelyi Nándor, Révai József, Koczkás Gyula, Karácsony Sándor, Ortutay Gyula. És idézzünk egy ma is elgondolkoztató mondatot az „Urak futása” című írásból: „Urak nem futottak még úgy Magyarországon, ahogy 1944 őszén futottak a Tiszántúlról.. . egyedül ők nem néztek szembe a viharral ... a parasztság, munkásság, a begyökeredzett iparos-kereskedő kispolgárság igen kevés kivétellel a helyén maradt.” Két városban, Budapesten és Debrecenben volt szerkesztősége a MAGYAROK SZIKRISZT! JUHÁSZ Olt« tí«s szirtimre* Hó. L Ívfolyam. *. %iAh aättirmi oo: h> itn ih- r. hu«o tu-- r ions szám Ara io- a
