Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 4. szám
LÁM EML Ősi múltra tekintenek vissza a magyarság és a török népek kapcsolatai. A honfoglalást megelőző, legkorábbi őstörténeti érintkezés bolgár-török, a kunok középkori magyarországi letelepedése kun-besenyő, a XVI—XVII. századi török hódítás pedig sok oszmán—török fogalommal gazdagította nyelvünket. A hosszú, küzdelmes évszázadok ily gazdag előzményei következtében hazánkban a török népek történelme, nyelve, irodalma, szokásai iránt már a török hódítás időszakában mély érdeklődés nyilvánult meg. Történelmi irodalmunkban Oláh Miklós már 1536-ban jelentkezett érdekes fejtegetéseivel. A következő évtizedekben Mohácsnál török rabságba került magyaroknak köszönhetünk érdekes, értékes szöveggyűjtéseket. A „Murád tolmács" néven szereplő ismeretlen szerző az európaiak közül úttörő munkájával a legelsők között volt, akiknek tollából A MAKÓI EZÜST KINCSLELET A XVI. SZAZAD VEGÉRŐL latin betűs lejegyzéssel az 1544. és 1556-1557. években gyűjtött török szövegek maradtak ránk. Két korai munka fűződik a Törökországban hosszasan raboskodó Geor- gievits Bertalan nevéhez is. Az egyikben a törökök szokásainak színes leírását adja, és — függelékként — kis nyelvleckét is összeállít. Másik művében a török birodalom keletkezésének okait taglalja. A török elleni küzdelemben Esztergom alatt hősi halált halt Balassa Bálint szinte ugyanebben az időben — 1552—1556 között — török költeményeket fordított magyarra, sőt török nyelven írt verséről is tudunk. A turkológia iránt egy évszázaddal később sem lanyhult a tudományos érdeklődés. Medgyesi Toppeltinus Lóránt művében számos magyar szót törökből származtat. Illésházy Miklós kis török szótárt, a hosszú évekig Törökországban raboskodó Harsányi- Nagy Jakab pedig török—latin társalgási könyvet szerkesztett. Munkájából a külföldi hű képet kapott a török történelemről, szokásokról, életmódról. TOROK RÉZKANNA. XVII. SZAZAD RÉSZLET A MAKÓI LELETBŐL TOROK KORSÓ BUDÁRÓL, XVI-XVII. SZAZAD 5
