Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 1. szám
<ä pár alatt E zerkilencszázhetvenegy kora tavaszán a hajdani királyi palota északnyugati előudvaraiban megjelentek a hatalmas markológépek, a robbantó emberek, s megkezdődtek a nagyarányú bontási és szintsüllyesztési munkálatok. Le kellett bontani a XVIII, században épített királyi istállóknak, a XIX-XX. századfordulón épített Udvarlaki Őrségnek még megmaradt alapfalait, és el kellett távolítani az alattuk 2—5 méter vastagságban elhelyezkedő újkori betöltéseket. A munkálatok célja az volt, hogy a királyi palota északi szárnyától nyugatra eső épületmaradványokat, feltöltéseket eltávolítsák s a szintet a palota Nagyudvarának járószintjére süllyesszék le. A lebontott istállók alatt lévő — s a XVIII, században 2—5 méterrel megemelt - szinteknek a középkori szintre történő visszasüllyesztése során értékes, a gótikus és reneszánsz királyi palotából eredő kőfaragásokra bukkantunk. Az ugyanis már a munkálatok kezdetén bizonyossá vált, hogy az istállók alatti óriás feltöltés anyaga zömében az 1687-ben megsérült, majd lebontott középkori királyi palota romanyagából való. Ez az anyag a gótikus vár kőfaragásainak lapidá- riumánál gazdagabbnak mondhatná magát. E munkák eredményeként egyértelműen meghatározhattuk, hogy a — Krisztinavárosra tekintő — felső várfalat Zsigmond korában építették, a törökkorban átépített Karakas pasa tornyával együtt. Zsigmond-kori épületnek bizonyult a várpalota erődrendszere északi főkaputornyának hatalmas alapfal- maradványa is. Ebben a gótikus toronyaljban megtaláltuk a hajdani kapubejáró maradványait a föld alatti folyosókkal. Megtaláltuk egy olyan jégveremnek a maradványait is, amely a királyi borok hűtésére szolgált. A főkapu tornyának pincelejárója vitathatatlanul tanúsítja a hajdani borospince funkcióját: a hasas hordók a lépcső kőkeretének mindkét oldalát kerekre koptatták. A főkapu — amelynek régebben csak egyetlen részletét tárták fel — a török időkben az itt lebzselőkről a Koldus-kapu nevet viselte. Nyáridőben jeges vizet osztogattak itt a vándoroknak. Zsigmond király építményének bizonyult az erődrendszernek az az északi zárófala is, amely összeköti a Karakas pasa tornyát az északi gótikus főkapu hatalmas toronymaradványával. Ez a várost a vártól elválasztó 100 méter hosszú és 2,5 méter széles várfalmaradvány, s a kaputorony jelzése figyelmezteti majd a Vár látogatóját arra, hogy északról jövet kilép a városból s a hajdani királyi palotába, a mai kulturális központba érkezik. Az északnyugati előudvar feltárása során — régészeti mellékeredményRENESZANSZ KERETTÖREDEK GÓTIKUS OSZLOPFÖ TOREOEKE RENESZÁNSZ FALPILLEREK FEJEZETE 9