Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 1. szám
vart törzsű fákról. Szerelmespár sétált az erdőben — mondja az egyik legenda. — Amikor leszállt az est, félelmükben szüleiktől, nem mertek hazatérni. Lefeküdtek egy kis tisztásra, egymást átölelve nézték a csillagokat és énekeltek. Mire a reggel fénye felderengett, összenőtt fenyőfaként emelkedtek az ég felé. Ők is, mint minden fa, a hűséget jelképezték. A fenyőfáknak két szelleme van. Jo és Uba. Egy híres japán festményen összesöprik, gereblyézik a lehullott tűleveleket (az elmúlt esztendőket): az idős kor nyugalmát és a házastársi hűséget személyesítik meg. De a vénség nem mindig ilyen nyugodt és szelíd: példa rá Ryujin, a tenger sárkánykirálya. Vad öregember, aki a szökőár szelencéjét tartja a kezében, fel-feltámadó haragja idézi elő a tenger háborgását. A teknősbéka (mitikus neve Minoga- me) a megfontolt öregkort, a gólya a szüntelen vándorlásra is kész öregkort szimbolizálja. A majom a humoBUDDHAT GYÁSZOLÓ MADÁREMBER hogy melyik a magasabb. Megkérték tehát az egyik istent, Amida Buddhát, hogy határozzon ő. Amida csövet fektetett le a Haku csúcsától a Fuji csúcsáig, vizet öntött bele s a víz lefolyt a Fuji-csúcsra, a Haku tehát a magasabb. Fuji szégyenében és haragjában fejbe verte Hakut, akinek koponyája nyolc darabra tört (ma is látható a nyolc csúcs) — így lett az ország legmagasabb hegyorma a Fuji. A flóra is jelentős szerepet kapott a japán mitológiában. Az ősi shinto hit szerint a növények és állatok legtöbbje valamilyen istenség leszármazottja vagy inkarnációja. Lombos és tűlevelű fák szép ligeteit láthatjuk mindenfelé a formák és szinek „szívig érő gyögyörűségében", a mélyzöld cryptomeriától, vagyis a japán ciprustól a cseresznye- és barackvirág pasztellárnyalatain át a jávorfa őszi aranybíboráig. A cseresznyevirágzásnak világszerte ismert ünnepe van Japánban; cseresznyevirág volt a jelvénye a hajdani birodalmi hadseregnek is. Szimbóluma a rövid, de a kötelességteljesítésre szentelt életnek. A bambusz az állhatatosság és a bátorság jelképe: meghajlik, ha a szél istene ráfúj, de soha nem törik el. Legendák szólnak a szép formájú vagy különös módon összenőtt, csaéjszaka asszonnyá változik, elmegy az orvoshoz, aki meggyógyítja. A kígyóasszony nem tud sem aranyat, sem ékszert adni, de hálából figyelmezteti az orvost egy közelgő földrengésre. Az orvos elköltözik a városból, amelyet később teljesen elpusztít a földrengés. Mesék szövik körül a furcsa alakú fákat is, és külön története van a sajátságos alakú szikláknak és hegycsúcsoknak. Kyushu szigetén, a Mat- sura partján van egy szikla, „Sayo- hime sziklája". Felesége volt egy magas rangú hivatalnoknak, akit köteA DANNURAI CSATA. KUNIYOSHI MÜVE lezettsége Kínába szólított. Sayo- hime búcsút intett a kikötőben a férjének s amikor a hajó eltűnt, teste sziklává merevedett. A Fuji-1 (Fudzsijamä) számtalan legenda környékezi, „emberemlékezetet meghaladó idők óta szent hegye" és a legmagasabb csúcsa Japánnak. A hagyomány szerint i. e. 286- ban keletkezett egy irtózatos földrengés és tűzhányókitörés során. A Fuji-ról azt tartották, hogy nőnemű. Az ősidőkben egy férfihegy, a Haku tornyosult föléje, azt azonban mégsem tudta senki sem eldönteni, I GÖRCSÖS FÁBÓL FARAGOTT SÁRKÁNYALAK 24
