Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 3. szám
bá olyan magyar és szlovák nyelvű bejegyzések találhatók, amelyeket a nagyrészt jobbágyi sorból kikerült ferences barátok írtak be. Ezek számos népi hiedelmet, babonát, gyógymódot, éneket örökítettek meg számunkra. A ferencesek történetére és tevékenységére vonatkozó könyvek mellett érdemes megtekinteni a könyvtár régi folyóiratait, hírlapjait is. A gyöngyösi könyvtár — könyvtári műemlékként számon tartott berendezésén kívül — muzeális tárgyi emlékeket is megőrzött: a kolostor XVIII, századi, faragott intarziás ajtaját, a kolostori gyógyszertár tábláját és két XVIII, századi céhládát remekművű zárral. A KESZTHELYI HELIKON KÖNYVTÁR egyetlen olyan főúri eredetű könyvtári gyűjteményünk, amely eredeti őrzési helyén, egykorú berendezésében maradt fenn, más könyvtárak állományával soha nem vegyítették össze. Erről az értékes gyűjteményről a legrégibb ismert feljegyzés 1745-ből származik. Ekkor már a mai helyén, a Festetics-család keszthelyi kastélyában őrizték. A díszes empire könyvtártermet gróf Festetics György építtette 1799-1801 között. A könyvtári épületszárnyat Fischer András bécsi akadémiai tanár közreműködésével Rantz János György tervezte. A berendezést Kerbl János keszthelyi asztalosmester tervezte és készítette. Festetics György a könyvtárat a XVIII, század végén a „közhaszon" érdekében létesítette: faragott tölgyfából készült díszterme, empire berendezésével korának legszebb építészeti alkotásai közé emelte. Nagy összegeket költött drága bőrkötésekre is, melyek tekintélyes részét Föl - desy István keszthelyi könyvkötő készítette. A kiváló alapító elgondolása halála után feledésbe merült: a kezdetben nyilvános könyvtár használatát utódai folyamatosan korlátozták, majd a két világháború között gyakorlatilag megszüntették. A fordulat 1948 nyarán, az elhagyott hit- bizományok államosításakor következett be, ekkor kapta a keszthelyi Helikon-ünnepségek emlékére mai — de egyben Festetics Györgyre is emlékező — nevét, s lett egyúttal a magyar és európai könyvtártörténet értékes dokumentumainak immár mindenki számára hozzáférhető könyvmúzeuma. A Helikon Könyvtár mintegy nyolcvanezer kötetes állománya a felvilágosodás irodalmának szép gyűjteményét, a német, francia és angol klasz- szikusok teljes sorozatait tartalmazza. Különösen értékes a mintegy hatezer kötetből álló „Oeco- nomia”-gyűjtemény. Ebben csaknem megközelítő teljességgel tekinthetjük át a mezőgazdaságtudomány XVIII—XIX. századi magyar, francia és német kiadású műveit. Igen gazdag a Balaton-vidék itt őrzött szépirodalma is, különösen a Helikon-kör íróinak munkássága eredményeként (Berzsenyi, Kisfaludy, Dukai Takács Judit, Pálóczi Horváth Ádám vagy az őket megelőző Csokonai Vitéz Mihály keszthelyi és csurgói szereplése). Említésre méltó a könyvtár mintegy háromezer kötetre terjedő Balaton-gyűjteménye is. A zenetörténészek is sok fontos dokumentumot tanulmányozhatnak a Helikon Könyvtár zenei gyűjteményében. A több mint ezer mű, többek között a korabeli Festetics-féle keszthelyi zeneiskola (1800—1837) kéziratos kottaanyagát, a barokk zeneirodalom néhány remekét, továbbá a hazai romantikusok jelentős alkotásait tartalmazza eredeti kiadásban vagy egykorú kéziratos másolatokban. Különösen kiemelkedő jelentőségű a keszthelyi születésű híres zeneszerző, Goldmark Károly hagyatéka. A könyvtárterem nevezetességei között találjuk az 1808-ban Nürnbergben készült nagy földgömböt is. A Helikon Könyvtárat — az egész kastéllyal együtt — évek óta nagy gonddal restaurálják. A közeljövőben — teljesen felújítva — ismét megnyílik a látogatók számára. A ZIRCI REGULY ANTAL MŰEMLÉK KÖNYVTÁR a volt cisztercita apátság XVIII, századi műemlék épületében, hazánk egyik legszebb és legértékesebb műemlék könyvtára. A zirci apátság s a vele egyidős könyvtár első virágzó szakasza a középkori és a reneszánsz kori magyar nemzeti királyság korszakára esett. Ekkor a Bakony rengetegében a szerzetesek a nép között éltek, az európai műveltséget és a technikai kultúrát terjesztették. Sajnos, e korszak szellemi és művészeti kincseit, az egykori könyvtár minden darabját elsodorták a mohácsi vész után a történelem viharai. A másfélszázados török uralom nyomán Zircen is romok maradtak. Majd az apátság birtokai német kézre kerültek, s a XVIII, század elején az újraépülő rendház a német befolyás egyik fellegvára lett. De a közeledő nagy idők szelleme, a XVIII, és XIX. század fordulóján kibontakozó magyar reformmozgalom a kolostor légkörét is kezdte áthatni. A könyvtár jelenlegi állományát a XVIII, században kezdték gyűjteni. Az 1733-ban elkészült új épületnek már külön könyvtárszobája volt. 1844 és 1857 között készült el a méltán híres nagy könyvtárterem a hozzá csatlakozó ún. vörös toronnyal együtt. A könyvtár nagytermének intarziás állványzata és parkettja iparművészeti remek: Wilde Mihály zirci asztalosmester készítette 1850—1857 között. Ugyancsak az ő munkája a nagyteremben elhelyezett, berakással díszített nagyméretű asztal is. Az 1862-es londoni nemzetközi világkiállításon díszoklevéllel jutalmazott, a Bakony összes fafajtájából igen nagy munkával készült nagyméretű betétlap szintén a nagy könyvtárteremben látható. A könyvállomány a XVIII—XIX. században alakult ki, abban az összetételben, ahogyan az a könyvtártermekben ma is látható. A mintegy ötvenezer kötet könyv, tízezer folyóiratkötet, több ezer plakát és aprónyomtatvány fontos tudománytörténeti forrásanyag, egyben érdekes és értékes könyv- történeti-muzeális gyűjtemény is. Kéziratok, ős- nyomtatványok, 1711 előtt megjelent régi magyar kiadványok, XVI. századi antikvaművek, magyar első kiadások (editio princepsek) is nevezetessé teszik a zirci bibliotékát. E történeti eredetű gyűjtemény nemcsak teológiai és filozófiai, hanem jogtudományi, történelmi, nyelvészeti, irodalmi, néprajzi, művészettörténeti és természet- tudományi, mindenekelőtt értékes botanikai műveket is szép számban tartalmaz. Állandó kiállítás mutatja be a zirci születésű, világhírű tudós, nyelvész és utazó, Reguly Antal életművét. A modern helytörténeti gyűjteményben a Bakonyra vonatkozó legkülönfélébb dokumentumokat találhatják meg a kutatók. Műemlék könyvtáraink épületeiben, azok megóvásában soha nem ér véget a munka: a zirci könyvtár nagytermét évekkel ezelőtt a veszedelmes „könnyező" gomba támadta meg. Évek nehéz munkájával megszépülve, megújulva került ki a könyvtár a veszélyes periódusból. HARASZTHY GYULA 29 A ZIRCI REGULY ANTAL KÖNYVTÁR INTARZIÁS AITÓ. BAJZA JÓZSEF KÖNYVTÁR, GYÖNGYÖS
