Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 3. szám

ne csak a szükséges hatalmat, ha­nem az annak gyakorlásához szük­séges elméleti tudást is magukévá tehessék. Fáber Oszkár, a vallásügyek politi­kai megbízottjának írásából: „Val­lását mindenki szabadon gyakorol­hatja ... A hitoktatás tekintetében a régi keresztények álláspontján va­gyunk. Tanítsák a lelkészek a temp­lomban hitre az önkéntesen jelent­kező gyermekeket, mert ezáltal a hit is nagyot nyer: az iskolából ki­kerülvén, az állam nem irányítja a hitoktatás szellemét, mint ezt eddig a folyton váltakozó irányok tették, hanem a felekezetek a maguk füg­getlen szellemét plántálhatják a gyermekekbe.” ÁPRILIS 26. Elméleti cikk az írói honoráriumok­ról. Nem igazságos az, mondja, hogy a nagyobb példányszámot elért író többet kapjon, mert az nem mindig az érték jele. „Az új rendben az írói munkadíjak rendszerét csakis a legtisztább művészi és kultúrszem- pontok fogják diktálni.” ÁPRILIS 30. Új rend az iskolákban: eltörlik az érettségit és az osztályzást. A jövőben az ifjúmunkásokat csopor­tosan múzeumlátogatásra viszik. Az első csoport, vezetés mellett, már megtekintette az Iparművészeti Mú­zeumot. Képzőművészeti Tanműhelyt létesíte­nek proletár tehetségek részére. Ve­zetője Uitz Béla lesz. Helyiségeit Andrássy Gyula Duna-parti palotájá­ban rendezik be. MÁJUS I. A Szociális Termelés Népbiztossága keretében megalakult a találmányi és kísérleti szakosztály. Minden ta­lálmányt és feltalálói gondolatot megvizsgálnak és kiadnak illetékes szakembereknek további kidolgozás céljából. Hevesi Gyula népbiztos ki­jelenti: „Az arra alkalmas gyári la­boratóriumokat a legkiválóbb mun­kaerők bevonásával nagyszabású kí­sérleti üzemekké fejlesztjük ki. Ezek­ben megvizsgálunk és kidolgozunk minden találmányt és újítást, ame­lyet bárki, bármely üzem az illető szakmából javasol." A Közoktatásügyi Népbiztosság el­rendelte, hogy minden népiskola mellett a tanköteles kort meghala­dott, valamint felnőtt férfiak és nők számára két párhuzamos tanfolyamot kell szervezni. Egyet az írni-olvasni és számolni egyáltalán nem tudók, egyet pedig a hiányos elemi isme­retekkel rendelkezők részére. Minden résztvevő ingyen kapja a szükséges könyveket és írószereket. MÁJUS 6. Köztulajdonba veszik a könyvtára­kat, szocializálják a zeneműkiadó vállalatokat és a könyvkereskedése­ket. A magánosok, mielőtt áruba sunk a régitől merőben különböző ifjúsági irodalmat, amely hozzásegíti az új iskolát, az új nevelést, az új társadalmi rendet, hogy a most fej­lődő emberekből teljesen kipusztítsa a letűnt társadalmi rend hagyatékát: a magántulajdon, a faji, nemzeti és rangbéli különbségek, az előjogok, a hatalmi örökségek ideológiáit. He­lyébe a kommunista társadalom tör­vényeinek, erkölcsének minél töké­letesebb ismertetését, az internacio­nalizmus átfogó hatalmas érzéseit, munka- és életkedvet helyezünk." Közzéteszik az írói kataszterbe fel­bocsátanák gyűjteményüket vagy an­nak egy részét, kötelesek azt előbb a könyvtárügyi megbízottnak vételre felajánlani. MÁJUS 9. A Közoktatásügyi Népbiztosság a középfokú iskolák tanuló ifjúságának szocialista szellemben való tovább­képzésére, a fegyelmi ügyek, vala­mint a jóléti ügyek intézésére isko­lánként 3—3 tanítói és 5—5 tagú diák- bizottságok alakítását rendelte el. Ezek intézik ezentúl a tandíj, az ösz­töndíj, jutalom és segély ügyeket is. MÁJUS 10. Nagyobb cikket közöl a Fáklya „Új ifjúsági irodalmat” címmel: „Alkos­vett írók névsorát, amelyből még a rendszerrel szembeállók sem marad­tak ki és ezzel megcáfolták azokat az álhíreket, amelyek szerint nem kommunista írókat tétlenségre kár­hoztatnak. Az utóbbiak közül néhány név: Császár Elemér, Erdős Renée, Földi Mihály, Gárdonyi Géza, Har- sányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Komá­romi János, Márai Sándor, Pékár Gyula, Zilahy Lajos. MÁJUS 13. Személyi intézkedések a művészet vi­lágában. A szobrászati mesteriskola élére Beck ö. Fülöp és Vedres Márk, a szépművészeti akadémia élére Réti István és Pór Bertalan került. Ki­nevezték az írói direktóriumot. Tag­jai: Babits Mihály, Balázs Béla, Bar- ta Lajos, Biró Lajos, Kassák Lajos, Komját Aladár, Móricz Zsigmond, Osvát Ernő, Révész Béla, Színi Gyu­la. Hivatalból tag: Lukács György közoktatásügyi népbiztos. Megalakult az írók szakszervezete. Biró Lajos elnöki székfoglaló beszé­dében egyebek közt a következőket mondotta: „Az irodalmi alkotásra vonatkozó minden korlátozás csak az átmeneti korszak kényszerűsége. A végső cél az írók és az irodalom teljes és tö­kéletes szabadsága. A szakszervezet feladata, hogy az átmeneti időt tűr- hetővé és minél rövidebbé tegye. Ne higgye senki, hogy tőlünk tendenc- irodalmat várnak. Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy szakszervezeti tagnak és általában olyan írónak, aki szá­mot tart arra, hogy munkáját kiad­ják, ezentúl csak Tamás bácsi kuny­hóját szabad írnia. Nem pártirodal­mat kell csinálni, hanem kultúrát.” MÁJUS 14. Kozma Lajos „Iparművészetünk jö­vője" címmel írt cikket: „A kommu­nista átalakulás csodákat produkált rövid egy hónap alatt, de azt a cso­dát nem tudja megcsinálni, hogy művészi köztudat, új térszemlélet, jó építészet, helyesen átélt tradíciók, természetbe való egyéni bekapcsoló­dás híján, kommunista iparművészek­ből jó iparművészeket is tudjon csi­nálni. Itt évek megfeszített munká­jára lesz szükség, új iskolákra, mű­helyéletre, minden megfeszített mun­ka mellett is sok csendes szabad óra elmélyedésére, hogy legalább a fia­tal tehetségeket megmenthessük az iparművészetnek, és becsületesen el tudják látni azt a munkát, amit tehetség termelésnek neveznek." És az utolsó idézet, amely ennek a számnak élén jelent meg: „A Forradalmi Kormányzótanács a Szellemi Termékek Országos Taná­csának és a papír és nyomdai anyag­gazdasági hivatalnak előterjesztésé­re a fenyegető papírhiányra való tekintettel a Fáklya politikai napilap szüneteltetését elrendelte. Ez a ren­delkezés a mai nappal életbe lép.” A szüneteltetés a végleges megszű­nést jelentette. KEMÉNY ISTVÁN 28

Next

/
Thumbnails
Contents