Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 3. szám
Sok ezer mesterséges égitest került a világűrbe az elmúlt másfél évtized során. Gyakran egyetlen fellövéssel több új kis műhold is a pályájára állt. Ugyanakkor ezek állandóan pusztulnak is: bekerülve a Föld sűrűbb légrétegeibe felizzanak és elégnek. Jelenleg mintegy kétezerre tehető a Naprendszer legújabb kis égitesteinek száma. Egyetlen kilogramm földi anyag mesterséges égitestté alakítása az űrkutatás első éveiben kb. 100 000 dollárba került. Bár ez a költség ma már jóval kisebb, az utóbb felbocsátott mesterséges égitestek összehasonlíthatatlanul összetettebb, pontosabb műszerezése többe kerül, mint a korábbiaké. Befejeződött az amerikai Apolló- program, amelynek keretében tizenkét űrhajós kutatott a Hold felszínén, és ez ideig — a két szovjet automata szonda által vett mintákkal együtt — csaknem 400 kilogramm holdanyag jutott általuk a Földre. Az Apolló-program költségei a tervezett kb. 40 milliárd dollárnál is többet emésztettek fel. Az űrhajózás költségei a Szovjetunióban is hasonló nagyságrendűek. Kis vagy szegényebb államok tehát nem is gondolhatnak aktív űrkutatásra. Ezek — mint például mi is - a műszerezés és más felszerelés vagy a mérési adatok feldolgozása terén vállalhatnak részt az űrkutatásban. Navigare necesse est (Hajózni kell) — mondották a régiek. Ma ezt mondhatjuk: Astronavigare necesse est. Szükséges, hogy az emberiség űrkutatással foglalkozzék. A hatalmas költségekre gondolva önként felvetődik: miért? A kérdésre könnyű a válasz: az embernek meg kell ismernie a természetet és annak minden törvényét, hogy uralkodhassék az anyag felett. A tudományos érdeklődés soha nem öncélú: az addig hasznavehetetlen, sőt veszélyes és káros villámok természetének tanulmányozása nélkül például nem lenne ma villanyvilágításunk, televíziónk. Csak a zavaró légkörön kívüli terekből foghatjuk fel a távoli, végtelen sok arcú anyag minden sugárzását, „üzenetét”, hogy e jelzéseket megfejtve a megismert anyagot a magunk céljaira tudjuk majd felhasználni. A Földön kívüli térből elsősorban magát a Földet ismerhettük meg pontosabban. Alakját és alakjának eltérését a gömb vagy a forgási elA FOLD KÉPE EGY MESTERSÉGES ÉGITESTRŐL. JÓL LÁTHATÓ AFRIKA. AZ ARAB-FÉLSZIGET- A FÖLDKÖZI-TENGER. A FEKETE-TENGERTŐL BALRA A KÁRPÁTOK VONALAT FELHŐSAV RAJZOLJA KI HURRIKÁN AZ ATLANTI-ÓCEÁN FELETT. AZ APOLLO-7 FELVÉTELEIBŐL A COLORADO FOLYÓ TORKOLATVIDÉKE (MEXIKÓ) EGY ŐRBŐL FELVETT, INFRAVÖRÖS FÉNYKÉPEN. RENDES FÉNYBEN KÉSZÜLT KÉPEN NEM LATHATÓ. HOGY AZ ÉDESVÍZ ÉS A TENGERVÍZ HOL ÉS HOGYAN KEVEREDIK A TENGERÖBÖLBEN 29
