Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 3. szám
Egyedülállóan érdekes újságot mutatunk be az alábbiakban. Különössége az, hogy első számának fejléce alatt ez a megjelölés olvasható: X. évfolyam, 94-ik szám. A radikális polgári politikát hirdető Világ alakult át 1919. április 20-án a közoktatásügyi népbiztosság hivatalos lapjává és felvette a Fáklya nevet. Nem élt sokáig, mert május 14-én, az egyre fenyegetőbb papírhiány következtében sok más társával együtt megszüntették megjelenését. Pár hetes pályafutása alatt megjelent számai azonban kulturális szempontból rendkívül figyelemreméltóak, összegyűjtik a Tanácsköztársaság kormányának ez időben kiadott rendelkezéseit, kulturális intézkedéseit és a legilletékesebb helyekről származó nyilatkozatok ismertetik a jövő célkitűzéseit. Ezek közül az ellenforradalom felülkerekedése miatt sok csak terv és ábránd maradt. Lapozzuk végig a ÁPRILIS 20. A lap élén Kunfi Zsigmond népbiztos nyilatkozatát olvashatjuk: „Az új névnek, amelyet a lap homlokán hord, a melegséget, a világosságot és a ragyogást kell jelentenie: a kultúra melegségét, világosságát és ragyogását, amelyet a szíveknek és elméknek, szűk lakásoknak és elmaradt országrészeknek minden sötét zugába el akarunk juttatni. Nincsenek nevetségesebb jósok, mint azok, akik a proletariátus uralmától éppen a kultúrát féltették. Minden egyébre lehet azt mondani, hogy a proletariátus nagy harcában csak eszköz — a kultúra az már cél ... Az iskola és a tudomány, az irodalom és a művészet kérdéseinek, tanítók és tudósok, írók és művészek közügyeinek speciális orgánuma legyen ez a lap." Lukács György cikke is irányt mutat: „Az, hogy a műkincsek, a színházak, az iskolák stb. a proletariátus kezében vannak, csak lehetőségét teremti meg az új kultúrának, a tényleges birtokba vételnek. Ezt a tényleges birtokba vételt kell a nevelésnek megvalósítania.” Fáklya immár elsárgult lapjait. Az Opera bemutatót tart: színre kerül az „Ariadne Naxos szigetén”. Pé- terfi István ír róla kritikát: „Amíg a kapitalista nyugat sajtója a magyar bolsevikiek emberevéséről és kultúrarombolásáról regél, azalatt a budapesti Operaház Strauss—Hofmanns- thal-operát készít elő, és a proletár- diktatúra ötödik hetében be is mutat. A gazdasági rablóvár falait széjjelzúzó kalapács, íme, a kultúra épületébe erősítő szeget ver.” Hír arról, hogy egységesítik a népiskolákat, megszüntetik az úgynevezett osztatlanokat, ahol egy tanító hat osztályt oktat. Kimondják, hogy a jövőben a fiúk és leányok együttes oktatásban részesülnek. ÁPRILIS 22. Közgyűlést tart a Magyarországi Újságírók Szakszervezete. Elnökké Göndör Ferencet, alelnökké Pók Ödönt és Révész Mihályt, titkárrá Magyar Lajost választják. A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete szakkönyvtárt alakít, amelynek rendeltetése a proletár szülők oktatása és a proletár gyermekek iskolán kívüli nevelése. ÁPRILIS 23. Ágoston Péter népbiztos a jövő iskolájáról nyilatkozik: „A proletáriskola valósággal otthona lesz a gyermeknek. A jövő iskolája tanít, nevel és szórakoztat egyszerre. Az iskola látja el a gyereket nemcsak tankönyvvel és írószerrel, hanem ruhával és élelemmel is... Minden iskola napközi otthon lesz a legnagyszerűbb értelemben, amely sportteleppel, játszókerttel, étkezőhelyiséggel és fürdőkkel is el lesz látva.” Bálint Lajos az orfeumok és cirkuszok jövőjéről elmélkedik. Abból indul ki, hogy nincs a tömegszórakoztatásnak olyan területe, amelyre a burzsoázia annyira rányomta volna a maga sajátos bélyegét, mint az orfeumra és az artista produkciókra. Miután az új közönség szereti az orfeumot, lehetőleg ki kell elégíteni ezt az igényt, de egyúttal a nevelés szolgálatába kell állítani. „Az orfeu- mi műsorból nemcsak a »mellékesen táncol is« álartistanőknek kell eltűnniük az igazi táncosnők kedvéért, hanem mindannak az olcsó trágárságnak, művészietlen és szemtelen énekés beszédprodukciónak, amelyek csak a tegnapi orfeumközönség dőzsölő kedvének kiszolgálói voltak.” ÁPRILIS 24. Fogarasi Béla a tudományos kutatás jövőjéről ír cikket: „A magyar tudósok egy kis része nemtörődömségből, másik nagyobb része jól felfogott érdekből sohasem igyekezett munkáját a nemzetközi tudomány egészébe bekapcsolni. A szervezett tudományos élet, amely magában rejti a szigorú ellenőrzés követelését is, egyszer s mindenkorra véget fog vetni annak a lehetetlen helyzetnek, hogy úgynevezett tudósok az akadémia vagy az egyetem félhomályába meghúzódva, minden nemzetközi ellenőrzés alól kivonják magukat.” A Fáklya minden számában „a vonal alatt” érdekes és időszerű témájú tárcákat közöl. Néhány név a tárcák írói közül: Balázs Béla, Barta Lajos, Cholnoky László, Farkas Antal, Füst Milán, Kassák Lajos, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Szép Ernő, Szini Gyula. ÁPRILIS 25.. A Közoktatásügyi Népbiztosság munkásegyetem felállítását határozta el. Feladata lesz — moszkvai mintára —, hogy a proletariátus számára a tudományt a maga egészében hozzáférhetővé tegye, hogy az új vezetők LUKACS GYÖRGY VÖRÖSKATONAK KÖZÖTT 27
