Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 3. szám
Testes krónika kerekednék abból is, ha csupán felsorolnánk a „közreműködők” nevét, s azt, hogy mit tettek, nemhogy részletezhetnénk. Mert elhallgatható-e Philipp, aki feltalálta a mai — ún. remontoire — felhúzószerkezetet, a svájci Jaquet Droz, az utolérhetetlen zenélőórák készítője, s a két angol, Arnold és Earnshaw, akik elsőként szerveztek munkamegosztáson és kooperáción alapuló tömeggyártást, bár persze a „tömeg” kifejezés ez esetben néhány száz darabra értendő. S sza- bad-e elhagyni Csury Ferenc uram, híres szegedi órásmester nevét, akinek toronyóráit messziről jött, világlátott vándorok is megcsodálták, avagy Roskopfét, aki Svájcban megvetette a máig világhírű óraipar alapjait? A SZERELEM LEGYŐZI AZ IDŐT. CRESSENT BRONZBÓL készített MESTERMOVE A XVIII. SZAZADBÓL. AZ ÓRA A KIRÁLY MINISZTERÉNEK AUDENCIATERMÉT DÍSZÍTETTE ÓRATORNYOK: A PRÁGAI VÁROSHÁZA ÓRÁJA. A BIG BEN, A LONDONI WESTMINSTER ÓRÁJA ÉS A MOSZKVAI KREML TORONYÓRÁJA Az utókor kicsit mindig hálátlan; az eszközt nézi, nem a szülőket. S napjainkban ez az eszköz változatosságával elhódít, pontosságával meghökkent. Karóráink járnak rugóra kézi felhúzással, s anélkül, működteti azokat fényelem és tölthető gombakkumulátor. . . Évente — becslések szerint — százmillió különféle óra készül a világon. Közöttük a legtökéletesebbek harminc nap alatt + nyolc másodperc eltéréssel mutatják a pontos időt. Ez a pontosság köznapi használatra megfelel, a tudomány, a technika ennél is tökéletesebbet követel. A kvarcórát 1928-ban alkotta meg W. A. Marrison, s ma szabvány felszerelése a nagyobb laboratóriumoknak, csillagvizsgálóknak, az erőművek generátorait szinkronizáló — a frekvenciahibákat kiküszöbölő — berendezéseknek. Pontossága: tízezred másodperc. Az atomóra pedig — 1949-ben készült az első, az ammóniagáz, majd a későbbiek a cézium atomrezgéseinek felhasználásával — mikroszekundum, azaz a másodperc milliomod része pontosságú. Egy másodpercet siet vagy késik háromezer év alatt. . . Van-e tovább? Minden bizonnyal feltették maguknak ezt a kérdést Huyghens, Graham s a többiek is. Az esztergá- lás ismerete híján reszelték a tengelycsapokat, de mégis, alkotásuk tökéletesebb volt, mint az előző. A fémkohászat új anyagokkal rukkolt elő, a gépgyártás hihetetlen pontosságú automatákkal . . . Egyetlen kor egyetlen eszközére sem mondhatjuk: nincs tovább. A lehetőségek végtelenek, csupán az ismeretek végesek. MÉSZÁROS OTTÓ MODERN FELHÚZÓS ARANY ZSEBÓRA 1850-BÓL. A KISMUTATÓ MÁSODPERCENKÉNT 1/5-OT UGRIK 26
