Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 3. szám
E műszerhez hosszú út vezetett, s változása nemcsak a technikatörténetnek, hanem a kultúrtörténetnek is fontos fejezete. A XIII. század végén alkotott kerekes órák, s főként azok gátszerkezete a műszaki ismeretek akkori csúcsát képviselte. Minőségében más időmérő alkalmatosság jelent meg s terjedt el viszonylag rövid idő alatt a gazdagok körében. Nemcsak technikai akadályokat gyűrve le, hanem szemléletbelieket is, hiszen minden város a maga helyi idejét — a nap delelését — tartotta mérvadónak. Szeszélyes világ volt, annyi bizonyos. XIII. Gergely pápa — Lilius olasz csillagásszal és fizikussal, valamint a német Cla- vius matematikussal együttműködve — 1582-ben alkotta meg, hirdette ki az új, máig használt naptárt, de az órák még sokáig úgy készültek, hogy egyetlen mutatójuk huszonnégy számot járt körbe, a számok között egyenetlen távolságokat téve meg. Őseink ugyanis úgy gondolták, hogy nyáron hosszabb egy óra, mint télen . . . Fokozatosan jöttek létre, váltak egységessé az időmértékek. A görögök még tíznapos heteket számoltak, jó néhány népnél a hónap a Hold Föld körüli egyszeri forgásához igazodott, azaz 29 napos volt, s bár már az egyiptomiak 24 órás napot használtak, a perceket nem egyenlően osztották el. A rómaiak még hadizsákmányként vitPAULUS HORN HATSZÖGO ASZTALI ÓRAJA KOLÖN PERCMUTATÓVAL (XVII. SZ.) VEKKERÓRA AGYÚVAL. AZ INGA A SZÁMLÁP ELŐTT MOZOG. A BEÁLLÍTOTT IDŐBEN FELNYÍLIK A DOBOZ TETEJE, AZ ÓRASZERKEZET MEGGYÚJT EGY GYÚJTÓZSINÓRT, AMELY A MEGTÖLTÖTT KIS AGYÚT ELSÜTI (NÉMETORSZÁG, XVIII. SZ.) ték magukkal a fáraók és főurak napóráit, s meghökkenve jöttek rá, hogy azokat — az eltérő földrajzi helyzet miatt — újra be kell állítani. S évszázadokon át ez az állítgatás kísérte, jellemezte a mechanikus órákat, hiszen kitűnő eszköznek számított még a XVI—XVII. században is az, amelyik naponta csak fél órát sietett vagy késett... a napórához képest. Mert az pontos volt. Csak éppen borús időben, szürkülettől hajnalig hasznavehetetlen. A vízóra befagyott, a lerakódó vízkő miatt megbízhatatlanná vált, a homokóra nagyobb időegységek mutatására, számontartására nem bizonyult alkalmasnak. A mechanikus órákra igényt teremtett a változó élet. A kereskedelem, a közlekedés megkívánta az egységet. Marx azt írta: ,,A két anyagi alap, amelyeken a manufaktúrán belül a gépipar előkészítése kialakul, az óra és a malom . . S megállapította azt is: „Az óra az első automata, amelyet gyakorlati célokra használtak fel; az egyenletes mozgás létrehozásáról szóló egész elmélet ezen fejlődött ki." Valóban ilyen forradalmi szerepet vittek a zsineggel dobra erősített súlyokkal működő toronyórák, csikorgó szerkezetükkel, az ingák, amelyek már a szobába is befértek, s a nürnbergi tojások, amelyek zsebben, tarsolyban lapultak? 1707-ben Sir Cloudsley Shovel tengernagy flotGEORGE GRAHAM (1639-1714) KULCSRA JARÓ (1673-1751) CSENGŐS INGAÓRÁJA. VEKKERÓRAJA ANGLIÁBAN EGYIK LEGELSŐ ILYEN SZERKEZETŰ KONSTRUKCIÓ tája zátonyra futott. Négy hajó, kétezer ember, maga a tengernagy is odaveszett. Az ok: a pontatlan kronométer. Az angol kormány ezért húszezer font jutalmat tűzött ki egy pontosabb eszköz előállítójának... A pályadíjat évtizedek múltán adták csak ki. Az Apolló űrhajóban kvarcóra mérte az időt, a Holdra lépő űrhajósok kronométerrel ellenőrizték tevékenységük program szerinti beosztását. Egy mai karóra 160—170 alkatrészből áll, 1600 munkamenet eredményét foglalja magába a tok. Hol kezdődött az az út, amely máig, az óra természetes holmivá válásáig, s a hihetetlen pontosságú időmérő eszközökig, a kvarc- és atomórákig terjed? Kik léptek Henlein — vagy ahogy maga írta, Hele — Péter nyomába, akiről egy 1511-ben megjelent könyv így szólt: „Kevés vasból olyan órákat készít, amelyekben sok kerék van, súly nincs bennük, negyven óráig járnak, ütik az órákat még akkor is, ha zsebben vagy tarsolyban vannak elhelyezve"? Nem volt elődök nélkül való. Comino dá Ponte- vico olasz mechanikus 1482-ben kelt levelében már úgy szól az órarugóról, mint ismertebb dologról. Néhány óraszerkezet is megörökítődött a régi fóliánsokon, így egyebek között Füiöp, burgundiai királyé, de mai, csendesen ketyegő, zümmögő vagy éppen hang nélkül járó óráink igazi szülőatyjának Peter Henleint és Christian Huyghenst te24