Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 3. szám
z ősembernek először a napkelte és a napnyugta félelmetes csodájával kellett megbirkóznia, s majd csak azután nézhetett szembe magával az idővel. Másfél ezer éve Aurelius Augustinus, Hippo püspöke arra, hogy mi az idő, így felelt: „Ha tőlem kérdezik, tudom. Ha meg akarom magyarázni a kérdezőnek, nem tudom." Csupán évszázada, Hogy Engels leírta az Anti-Dühring- ben: „minden lét alapformái a tér és az idő". Az ókori népek valami módon számontartották a múló időt; papjaik naptárt készítettek. A föld- művesség szabályozottságot követelt, ismeretét annak, mikor szántsanak, vessenek. A kezdetleges naptár tehát először az évszakokat választotta el, hogy azután fokozatosan szerepet adjon a hónapnak, a hétnek. A perc fontossá válásához lényeges gazdasági, társadalmi fejlődés teremtett igényt, s ma a mikroszekundumnak, a másodperc milliomod részének is nagy a jelentősége az atomfizikában, az űrhajózásban éppúgy, mint a villamosenergia-termelésben. I. e. 3000 körül már használtak napórákat Egyiptomban, Kínában, Indiában, ezek gnomonja, árnyékot vető rúdja nem egyszer hatalmas obeliszk, mint ahogy látható az ma is Rómában, a Szent Péter bazilika előtt. Készítése, beállítása külön tudomány volt — a gnómika —, ahogy a víz- és homokóráké szintén. Az egyik edényből a másikba átfolyó víz, pergő homok tájékozódást nyújtott, GÖRÖG KLEPSZIDRA - SZÓ SZERINT „VIZTOLVAJNÖ". - A CHARTRES-I NAPÓRA Percekből nőtt évezredek OLASZ KOLOSTOR ÓRAJA 1500 KORÜL. A FOGASKERÉK-SZÁMLAP FOROG. - ARANYBÓL ÉS EZÜSTBŐL KÉSZÜLT HORDOZHATÓ NAPÓRA A X. SZAZADBÓL de nem pontos időt. Az akkori életritmusnak ez megfelelt. Az emberből azonban már akkor sem hiányzott a tökéletesebbre törekvés. Készített olyan vízórát, amelynek átfolyó csövecskéjét aranyból alakította ki, hogy az oxidáció ne változtassa meg az átmérőt, s a be- és kiömlő nyílást drágakővel burkolta a kopás okozta pontatlanság csökkentése érdekében. Megőrölt márványport töltött a homokórába, hogy mérsékelje a tapadást, dús díszítésű, hordozható napórákat állított össze — ezek ma múzeumok féltett darabjai —, de végső soron az eszközök működési elvén sok évszázadon át nem változtatott. Nincs pontos adat arra, mikor, hol, hogyan, kik készítették az első mechanikus órákat, csupán annyit tudunk, hogy 1300 körül tűnnek fel. Mi az óra? A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint „az idő mérésére való, számlappal és mutatókkal ellátott szerkezet”. Azaz időmérő műszer. XVI. SZÁZADI ASZTALI ÓRA. HÁROM SZÁMLAPJÁN AZ ÓRA A HOLDÉV. A HÓNAPOK MÚLÁSÁT, A FOLDGOMB A HOLD ÉS A NAP MOZGÁSÁT MUTATJA. A HORIZONT KOR A FÖLDRAJZI HELYZETNEK MEGFELELŐEN SZABÁLYOZHATÓ 23
