Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
Csak hobby? A régi magyar képes levelezőlapok nemcsak a kultúrhistória emlékeinek gyűjtői számára érdekesek, nemcsak kincs a hobbysoknak, hanem értékes tájékozódási forrás a múltunk értékeivel, emlékeivel, hagyományaival foglalkozó tudományos kutatásnak is. A táj-, falu- és városképeket bemutató képes levelezőlapok ugyanis — a múlt század vége óta, amikoris az egész világon tért hódított és új sokszorosító iparágat eredményezett — tömegesen készültek a legkisebb, legeldugottabb kis településekről is. A faluképeket főként a néprajzkutatók tanulmányozhatják haszonnal. Jól megfigyelhetők az egy- egy településről készült, különböző időszakból származó felvételeken a falukép, a háztípusok, a telkek változásai. Az ipar és a kereskedelem történetének kutatóit az üzletportálok, cégérek érdekelhetik. A falvak, városok világítására, az utak minőségére és még sok-sok mindenre szolgáltatnak adatokat a lapok. A művészettörténészeknek a kúriák, templomok, középületek képe mond sokat. A közlekedés története iránt érdeklődők ugyancsak értékes forrásanyag birtokába juthatnak. Az utcákon, mezőkön, a munka közben és a vasárnapi ünneplőben lefényképezett emberek viselete is korjellemző dokumentum. A képes levelezőlap előnye minden más ábrázolással szemben, hogy tárgyát hitelesen mutatja be, tehát dokumentumértékű. A felszabadulás előtti évtizedekben számtalan fotográfus kisvállalkozó, vállán a masinájával járta a falvakat, és jutott el a legkisebb községekbe is, fényképeket készíteni egy-egy érdekes településrészletről, hangulatos tájról, majd néhány száz (ezer?) példányban árusították, illetve árusíttatták a lapokat. E felvételek lemezei, filmjei azóta többnyire elvesztek, egyedüli dokumentumok maguk a képek, amelyek többségét csak levelezőlapként sokszorosították, könyvekben, folyóiratokban soha nem jelentek meg. Ma már egyes könyvtárak gyűjteményeiben a képeslapok is helyet kapnak. Múzeumok is foglalkoznak — nem annyira közvetlen gyűjtéssel, inkább — gyűjtemények megvásárlásával. így létesült például a 100 000-nél több darabot tartalmazó szerencsi múzeumi gyűjtemény. A debreceni Déri Múzeum 1970-ben vásárolt meg kb. 14 000 darabból álló magángyűjteményt, amelyben sok egyedülállóan értékes Hajdú-Bihar megyei és debreceni lap szerepel. Évről évre pusztulnak, fogynak ezek a múltunkat feltárni segítő értékek. Gyűjtésük, mentésük nemcsak hobby, hanem immár sürgető feladat. CSORBA CSABA 34
