Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
A divat alakulása erősen hatott a kézműves ipar fejlődésére. A XVIII, századbeli, gazdag paszomántdíszítésű férfiruhák a paszomántos céhek működését lendítették fel, a női ruhák csipkéi a csipkeverőknek adtak sok munkát. Ebben az időben a csipke ára azonos volt az aranyéval. Egy kiló arany egy kiló csipkének felelt meg. Nem ment ritkaságszámba, hogy egyetlen női ruhához ezer méter csipkét használtak fel. A magyar öltözködést egyre inkább befolyásolja a nyugat-európai hatás. A mell alatt összefogott könnyű selyemből készült empire stílus a francia udvarból származik. Napóleon bukása után a Habs- burg-uralom fénykora a német polgárok körében kialakult biedermeiert hozza divatba az öltözködésben is. A korábbi nehéz bársonyokat, súlyos brokátokat könnyű selymek váltják fel; egyszerűség, otthonosság, kényelmesség kezdi jellemezni az öltözködést. A kastélyok és várak átfűthetetlen hatalmas termei helyett városi paloták és polgárházak kisebb méretű szobáiba költöznek, ennek megfelelően az öltözködés könnyedebb és egyszerűbb lesz. Már nem hordanak annyi réteget; a biedermeier kezdeti időszakában az egybeszabott ruhákat kedvelik. Bájos, érzelmes viselet, puffos ujjak, szabadon hagyott vállak, szalagos kalapok, repkedő csipkés vállkendők. A férfiak már pantallót, mellényt és frakkot hordanak. A reformkorban vagyunk, nő a Habsburg-elnyomás elleni keserűség, a szívekben ébredezik a hazafiúi öntudat. A „Valero” gyár, az 1776- ban alapított és 1851-ig működő pesti selyemgyár piros-fehér-zöld csíkos anyagokat sző. Az osztrák zsarnoksággal való szembenállás így válik divattá és ruhaanyaggá. Nemcsak a Valero-ruhákon, hanem egyéb női toaletteken is meglátszanak a reformkori érzelmek: fehér tüllruhára zöld levelek szegélyezte piros rózsát tesznek díszítésül. S a néhány évig uralkodó bécsi és párizsi modelleket a kiegyezés körüli esztendőkben kiszorítja ismét a magyaros ruha. Előkerülnek a men-
