Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
Nem vonatkoztatható el kora Magyarországától ez a megjegyzése: ,,Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői.” Senki író, költő nem nyilatkozhatott szebben Egrynél a Balatonról: ,,A Balaton a természet örömköny- nye. — A Balatont a szegény halászok avatták szentté. — A Balatonnak nincs hétköznapja. — A Balaton terében a legközönségesebb dolgok is felmagasztosulnak." Végül csak művészi hitvallását idézzük: ,,A látottakat ismertté, az ismerteket tudottá, a tudottakat élménnyé, az élményeket magasztossá kell tennünk, hogy művészetet hozhassunk létre.” Egry a háborús években kisiskolásoknak készült irkákba jegyezte fel gondolatait. A kézírást rendre-sorra megszakítja, felváltja a ceruzával, ritkán tussal odavetett vázlattömeg, néha a gondolatok, naplójegyzetek illusztrációjaként. A hatvanadik esztendőn túl, egyre betegesebben, mozaikterveket rajzolgat, a háború borzalmait magukkal hurcoló menekülőket, s gyakran felidézi régen megfestett remekeit néhány odavetett ceruzavonással. A néhány bemutatott rajz talán ehelyütt is érzékeltetni tudja azt a sajátos alkotásmódszert, ahogyan szövegről rajzra átváltva gondolkodott tovább a művész, akit egész életében nem hajtott más, csak ,,a megrögzíteni vágyása a dolognak . . ,,A művész kétszer éli az életet" — írja Egry. „Egyszer természetben, egyszer alkotásaiban." Művészetét csodálva, gondolatait olvasva — Egry József közöttünk éli azt a bizonyos második életét. ÉRI ISTVÁN 15
