Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
a rnoGuan Könyv Krónikája Andreas Hess, ötszáz esztendővel ezelőtt, 1473 pünkösd vigíliáján fejezte be az első magyar nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum nyomtatását. Hess a római Szent Ozséb-kolostor nyomdájában működött tipográfusként. 1470 őszén, Karai László — Mátyás király alkancellárja — Rómában járva, hívta meg Magyarországra. Onnan hozta magával Budára matricáit és betűöntő műszereit is. 1472 tavaszán hozzákezdett az első hazai könyvnyomtató szervezéséhez, munkatársainak kiképzéséhez és a betűk öntéséhez. Az elkészült krónika hasonlóan az akkori európai ősnyomtatványokhoz, címlap nélkül jelent meg. Az előszóval kezdődött, melyet Hess András Karai László budai préposthoz intézett. Hess ezenkívül még egy kis terjedelmű könyvet készített: húszoldalas verses füzetet, mely két görög klasszikusnak, Xenofonnak és Basiliusnak egy-egy művét tartalmazta. További nyomtatványairól nincs tudomásunk. Nevével a továbbiakban már nem találkoztunk, s bizonyos, hogy az 1470-es évek végén már nem is tartózkodott Magyarországon. Újabb kutatások szerint abban az időben, midőn Hess „eltűnt” az országból, még egy nyomda működött hazánkban. Ennek termékei közé tartozik a „Rejtélyes Confessionalé”. Ezenkívül az ismeretlen mesternek két további nyomtatványa maradt meg. Az egyik Laudivius Szt. Jeromos életrajza, a másik pedig egy bűnbocsátó levél. Az idő tájt, amikor Hess a budai műhelyt berendezte, több magyar nyomdász működött külföldön. A szakirodalom 16 nevet emleget, melyek közül a legjelentősebb Petrus de Bártfa, aki Velencében, Petrus Ungarus, aki Lyonban, Gabriel Brunch Hungarus pedig a spanyolországi Valenciában dolgozott. Egyik legjelesebb ősnyomtatványunk is külföldön készült: a Thuróczy Krónika, melyet Brünnben nyomtattak 1488-ban. A mohácsi vész előtt a budai királyi udvar az ország kulturális központja volt. A könyvtörténet 17 könyvkiadó 73 magas színvonalú, igényes kiadványát tartja számon. Majd mindegyikük egyházi könyv, kiállításuk, tipográfiai és illusztratív elemeik a legszebb középkori kódexek jellegzetességeit tükrözik. Brassóban 1535 óta működött a Honterus János által alapított nyomdaműhely, ahol 14 év alatt 23 latin, 9 görög és 5 német könyv jelent meg. Honterus művelt ember volt, több könyvének ő volt a szerzője is. Honterus nyomdája után az ország másik felében, a Vas megyei Sárvár-Újszigeten alapítottak nyomdát. Nádasdy, a környék földbirtokosa segítette a nyomda felállítását. Technikai vezetője Johannes Stutius betű- és fametsző, a nyomda igazgatója Sylveszter János volt, aki hozzáértéssel és jó érzékkel kezdett a munkához. Sylveszter sok nehézség közepette jelentette meg az Új testamentumot magyar nyelven. Ez tulajdonképpen az első Magyarországon készült magyar nyelvű nyomtatvány, s az első hazai könyv a mohácsi vész után. Az Új testamentumot szép fametszetei, jól proporcionált oldalpárjai teszik kiemelkedővé, habár tipográfiailag és nyomtatványtechnikailag nem mondható tökéletes alkotásnak. Ezt követően a debreceni Huszár Gál, a kolozsvári Hoffhalter a magyar könyv legkitűnőbb mesterei. Magyarország területén egyedül Debrecenben maradt fenn mindmáig az ottani officina, a Duna—Tisza közén és a Duna és a Tisza mentén, az Alföldön és Dunántúlon inkább vándornyom- dászok működtek, akik a reformáció és az ellen- reformáció alatt szegényes felszereléssel, és sok-
