Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 4. szám
Liotákék pertála Hogyan is lehetne — kellene titulálni a balatonfüredi Lipták-házat? Irodalmi múzeum? Hisz olyan ritkaságok vannak itt, olyan kéziratok, amelyekért egyaránt versenghetne az Irodalmi és a Színháztörténeti Múzeum; mint például A két Bolyai c. dráma első kézirata Németh László gyöngybetűivel. És ami még közkinccsé sem vált, mert a létezéséről is alig tudunk: Szabó Lőrinc Odüsszeia-fordítá- sának meg-megújuló lendülete, amely a nyolcadik hullám után végleg elakadt, a kézirat pedig, az előbb gyorsírásos, majd letisztázott hexameterek itt maradtak ebben a házban, ahol be akarta őket fejezni. Vagy inkább a képző- és iparművészethez van több köze a háznak? Egry József tíz balatoni képe, Ferenczy Béni rajzai, grafikái, plakettjei, Borsos Miklós szobrai és rajzai, Amerigo Tot dedikált monotípiái, Szántó Piroska, Bernáth Aurél és mások festményei teszik indokolttá a kérdés feltevését. Meg a XVI. századi, négyzet alakú intarziás lakodalmi asztal; a Rákóczi-in- dulót játszó zenélőóra, amely magyar pusztai jelenetet ábrázoló képbe van beépítve (s ez azért is különlegesség, mert a korabeli hasonló szerkezetek német dalokat játszanak, német csatajelenetekben); és a zöld mázas, címerrel, koronával, párducokkal díszített XVIII, századi céhkorsók. «.f A látogatóba érkező vendég a faragott parasztbútorokkal, s a Ba- laton-felvidék szőlőműveseinek, halászainak munkaeszközeivel berendezett verandát pillantja meg legelőször. Hordócskák, lopótök, a szőlőt dézsmáló seregélyek riasztására szolgáló kereplő, faragott tálason csuprok, kancsók, tányérok függnek a falon — mellettük egy- egy cséphadaró, szénaforgató favilla jelzi, hogy valamicske gabonát is termeltek ezen a vidéken. Nem inkább néprajzi múzeum ez? Az 1876-ban épült vidéki „villaház” a kúriák és a múltszázadi divatos fürdőhelyek nyaralóinak sajátos magyar keveréke. Mélyen a sűrű kert közepén áll, homlokzatát és széles, elöl nyitott verandáját hársfa védi. A ház első hatvan évériek története alig különbözik a többi balatonfüredi villaházétól. A változás a harmincas években kezdődik, amikor a fiatal Lipták-házaspár bekölBALATONFELVIDÉKI TALAS BALAT ON FELVIDÉKI EDÉNYEKKEL tözik a nagyszülők építtette öreg házba. A fiatalok előképzettsége, érdeklődési köre szerencsésen találkozott Balatonfüred és a Ba- laton-felvidék hagyományaival, gazdag néprajzi, kultúrtörténeti emlékeivel: Piroska néprajzos, Lipták Gábor író és kultúrtörténész. És megkezdődik a ház belső metamorfózisa. Sorra a padlásra kerülnek a konvencionálisabb bútordarabok, helyüket falusi pincékből, szemétdombokról a ^modernizálódás” következtében pusztulásra ítélt faragott parasztbútorok foglalják el. Használati FÁBÓL FARAGOTT DÍSZES CSANAK 32 RÉSZLET A HÁZI MÚZEUMBÓL
