Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
te a magyar klasszikusok megújulásait korunk színházában, éppen úgy, ahogyan a mai Moliére-előadások nem egy belső tulajdonsága a Hevesi-féle, egykori Moliére-rendezésekből öröklődött. Móricz Zsigmondban ő ébresztette fel a színpadi ambíciókat, nagy rendezőt nevelt Horváth Árpádból, Oláh Gusztáv és Upor Tibor tervezői képzeletét ő serkentette. Ez a páratlanul sokoldalú színházi művész, aki nemcsak máig használatos, gyakorlati kézikönyveket írt színészeknek, előadóművészeknek s elméleti műveket színháztudósoknak, hanem drámákat is — az Elzevirt és a Császár és komédiást például —, nem lett színész e sok többleten kívül egy hiánya miatt sem. Különös racs- csolásáról előbb nem tudott, utóbb nem is kívánt leszokni. Pedig mindazok a színészek, akiket a próbákon vezetett, tudták, tudják róla ma is, hogy egy nagy alakítóművész lappangott benne. Ezt a tehetségét akkor villantotta fel, amikor szerepelemzés, figuraértelmezés közben az elméleti magyarázatokat időnként abbahagyva, gyakorlatban, előjátszva mutatta meg a színésznek, hogyan képzeli el az alakítás, a játék egy-egy szóban nehezen, cselekvéssel könnyebben megmagyarázható részletét. Van színész, akit az előjátszás sért, aki a rendező színészmunkáját, színészkedését kineveti. Hevesi Sándor előjátszásai újra meg újra meglepődést, szakmai elismerést keltettek a színészben, a legnagyobbakban, a legönállóbbakban, a legmakacsabbakban is. Újra meg újra színész pályatársat fedeztek fel benne, az ő körükből, az ő vérükből valót. Hevesi Sándor csakugyan onnan való művész volt. Azzal a ritka többlettel, hogy a színház teljes szervezetének a vérkeringése járta át s ez a működése máig, halála után immár több mint egy emberöltővel, életjelet ad a magyar színházi művészetben. MÁTRAI-BETEGH BÉLA ITN. A MŰVÉSZ KÉT ÉLETE lAtt*. Urí{^/ i/-** -1 i f M, ■> v"vvv H •„ / l/l <rÍUC-/ ! {. t/vuy ’S<- ^ vW '■ *-~kJ iA/ fu-6x *2+1,Egry József remekművei, az utolérhetetlen, utánozhatatlan víz-, fényábrázolások, a Balaton csodás világát megörökítő festmények a szemlélő elragadtatását váltják ki. önarcképei sorának figyelmes tanulmányozása pedig még inkább felkelti az érdeklődést alkotójuk személye, egyénisége iránt. Az 1951-ben elhunyt Earv József után fennmaradt egy nem túl terjedelmes, önéletrajzot, naplót, gondolatokat tartalmazó kéziratos hagyaték, melyet 1955 óta az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őriznek. Ezt a részben magánjellegű, intim feljegyzéseket tartalmazó kéziratot a művész özvegye azzal a kikötéssel adta át a közgyűjteménynek, hogy a későbbi kutatómunka és publikáció — közvetlen örö kös nem lévén — csak Egry régi barátjának é ti sztéléjének, _Keresztury Dezsőnek a hozzájárulása alapján történhessék. 13