Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 1. szám

vé\ WK i fáfMI ír mm:mí jfll) ' \ iliÄJi í® 'HÍ m Í^nuí lit*! if '■ fcxmM JjJ a 2» 8* MÚZSÁK * MÚZEUMI MAGAZIN * 1973/1 MŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Szerkeszti a szerkesztő bizottság. - Főszerkesztő: Nemes Iván. Művészeti szerkesztő: Pelbárt Oszkár. A FERENCZY CSALÁD Jánosy István 2 KÖPADLÓK AQUINCUMTÓL SAVARIÁIG Kiss Ákos 6 HOGY MEGHALLHASD A CSILLAGOK ENYHE FÉNYÉT 8 AKI LÁTTA. AMIT OLVAS Mátrai-Betegh Béla 12 A MŰVÉSZ KÉT ÉLETE Éri István 13 A MAGYAR KÖNYV KRÓNIKÁJA Szántó Tibor 16 SAJTÓMÚZEUM Kemény István 18 A KÖZEGÉSZSÉGÜGY MEGALAPOZÓJA Székely Sándor 22 A DOLMÁNYTÓL A KONFEKCIÓIG Halasi Mária 23 EMBERMÉRETÜ, VAGY EMBERFÖLÖTTI SZÍNHÁZ Székely György 26 VÁRATLAN TALÁLKOZÁSOK Dévényi Róbert 28 KILENCMILLIÓ BÉLYEG Péntek Gyula 31 AZ AFRIKA-KUTATÓ SKÓT MISSZIONÁRIUS Mészáros Ottó 32 CSAK HOBBY? Csorba Csaba 34 VILÁGCSODÁK Nemes László 35 MAKONDE SZOBRÁSZAT Tornai István 39 KÖNYVESPOLC 40 KÉPES KRÓNIKA 42 MÚZEUMOK ÚJ KINCSEI 47 Fotók: Escher Károly, Huschit János, Karáth József, Magyar Jánosné, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Pelbárt János (MTI), Petőfi Irodalmi Múzeum, Szelényi Károly, Szenczy Mária, Vág György, Váhl Ottó, Wágner Richard. A címlapon Éva Aeppli Asztaltársaság c. festménye, a hátsó borítón Király József faplasztikája a győri városi tanács Vízügyi Igazgatóságán. Megjelenik negyedévenként. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1442. Buda­pest, VII., Gorkij fasor 45. Telefon: 220-601, 428-143. - Felelős kiadó a Népművelési Propoganda Iroda igazgatója. - 3358/73. — NPI nyomda­üzeme. F. V.: Mátrai Emil. Terjeszti a Magyar Posta. Index: 26 516. — Előfizethető a postahivataloknál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a PKHI-nál (1900 Budapest, V., József Nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a PKHI 215-96162 jelzőszámra. Külföldre előfizethető a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Válla­latnál (1376 Budapest, 62. P. O. B. 149.) — Külföldre forintért is előfizet­hető a PKHI-nál. Előfizetési díj egy évre: 24.- Ft. Példányonkénti ára: 6,— Ft (ingyenes múzeumi belépővel). - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. "él c5? TERBNCZY Évezredeken keresztül az embe­riségnek csak elenyésző kisebb­sége tanult iskolákban és egye­temeken. A túlnyomó többség is­kolának még a küszöbét sem lépte át. Hát akkor teljesen tu­datlan volt-e, mihaszna, semmi- hezértő? Korántsem. Mert az ilyen ember bízvást lehetett valamilyen szak­mának kiváló, megbecsült mes­tere iskolák nélkül is. Hol tanul­ta a szakmát? Otthon, a család­ban. Az apjától. A földművelésben úgyszólván a legutóbbi időkig így volt ez. A „szakmai oktatás” már kisgyer­mek korban elkezdődött a liba­őrzéssel, és ha az apjuk jó gazda volt, majdnem bizonyos volt, hogy sarjai is azzá váltak e „közép- és egyetemi szintű” magánoktatás révén. És ugyanígy váltak a ki­váló kőművesek, bognárok, ková­csok, sőt ötvösök fiaiból messze földön híres kőművesek, ková­csok, ötvösök. Évezredeken át érvényes volt ugyanez a művészetekre is. Is­merünk egész építész-, szobrász-, festődinasztiákat. Tudunk idő­sebb és ifjabb Cranachról, Brueghelről, Holbeinról, és azt is tudjuk, hogy Veit Stoss mellett több fia is dolgozott, akiknek kezemunkáját már aligha lehet­ne megkülönböztetni apjukétól. Különösen látványosan mutatko­zik mindez a zenében. A zenei tudás sok-sok nemzedéken át szállt apáról fiúra például a Bach családban, de Mozartéknál, Beethovenéknél is. XX. századi képzőművészetünk­nek legnagyszerűbb ilyen mű­vészdinasztiája a Ferenczy csa­lád. Milyen paradoxon! Ferenczy Ká­roly már elvégezte a jogot, a gaz­dasági akadémiát, már 22 éves volt, amikor tudatára ébredt, fes­tőművésznek kell lennie: 1884- ben. 1918 tavaszán pedig már halott. így a művészetre felkészü­lés és az érett alkotás időtarta­ma csak 34 évig tartott. A párizsi tanulmányok mindössze két évre zsugorodtak össze, hiszen a 80- as évek végén már érett reme­keket alkotott. Különös játéka a sorsnak, hogy unokanővére, Fial­ka Olga, akivel együtt járta be Itáliát, ugyanolyan ragyogó te­hetség volt, mint ő, igazi szelle­mi ikertestvér. Utóbb ő lett a fe­lesége is, és csak áldozatos le­mondása, hogy családanyai hi­vatásának éljen férje mellett, tette, hogy a muzeológusok ma kevesebbet emlegetik férjénél és gyermekeinél. És ettől kezdve a művészet Ferenczyéknél családi életcél lett. Mikor Ferenczy Béni nagybányai visszaemlékezéseit írta, az jutott először az eszébe, mint született meg Ferenczy Károlynak egyik legnagyobb remeke, A hegyi be­széd. »A hegyi beszéd képhez való nagy felkerekedésekre is emlékszem — mondja Ferenczy Béni Nagy­bányai emlékeim című írásában —, ez a festői hely a Jókai-domb feletti Gesztenyésben volt. ... A „motívum” helye egy sima, víz­szintes részén volt a legelőnek,

Next

/
Thumbnails
Contents