Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2. szám
Képes krónika * MÚZSÁK * múzsák * múzsák * múzsák * múzsák * múzsák * múzsák * A NÁDASDLADÁNYI RÉT A Mezőgazdasági Múzeum az eredeti tervrajzok és műszaki leírások alapján elkészíttette és kiállította a nádasdladányi volt Nádasdy-birtok öntözőrendszerének makettjét. E nyugat-magyarországi vidék éghajlata és csapadékeloszlása hasonló az Alföld körülményeihez, és ezért ez a Bakonytól keletre eső terület igen alkalmas az öntözésre. Ennek bevezetésére az első jelentős lépést 1863-ban tették Nádasdy Ferenc gróf birtokán. Megalakult az „öntöző Zsilip Társulat”, amely lehetővé tette, hogy a Sárvíz-csatornán nyolc zsilipet építsenek. Ezek segítségével a felduzzasztott vizet a tőzeges rétekre vezethették. A birtokon folytatandó rétöntözés engedélyokiratát 1904. június 17-én adták ki. A rét területe 138 kataszteri hold és 156 négyszögöl volt - az öntözővíz a Sárvíz-csatorna felduzzasztott vizéből került a tápláló csatornába. A duzzasztást a már korábban, 1860-ban megépített zsilipekkel valósították meg. Az öntözővizet folyamatosan biztosították; a Sárvíz-csatornából közepes vízállás mellett is másodpercenként 0,4 köbméter vizet nyertek. Ezen az egykor öntözött területen most tőzegkitermelés folyik — a régi öntözőrendszer nyomait már csak néhány megrongálódott tárgy jelzi. Képünk a Fejér megye által kibocsátott engedélyokiratot ábrázolja. SZABADTÉRI MAGÁNMÚZEUMOK Nagy-Britanniában mindenkor a kulturális élet vezető helyét foglalta el a népművészet ápolása, a folklórkutatás, a hajdani életmód tárgyi emlékeinek, régi használati tárgyaknak gyűjtése. Érdekes épületek, szerszámok, a vidéki élet jellegzetes eszközei kerültek a gyűjtők birtokába. Állami támogatás hiányában a kisebb magánmúzeumokra, a magángyűjtemények tulajdonosaira, a társulati múzeumok önkéntes munkatársaira hárul nagyrészt a feladat, hogy megóvják a pusztulástól a lassan-lassan eltűnő emlékeket. Lelkes néprajzkutatók, muzeológusok állítanak össze, vagy építenek fel és restaurálnak régi fagerendás épületeket, öreg malmokat, és gyűjtenek össze kezdetleges gépeket, vasúti kocsikat, régi villamosokat, vagy a „motorizáció” első hírnökeit. A Bolton Museum régi épületet mutat be egy udvaron, a Lord Montague Museum pedig négy „Ösautót” állított ki. AKIKERT A HARANG SZOL 1810. szeptember 10-én, reggel váratlanul megszólalt egy Dolores nevű kis mexikói faluban a harang. Az emberek nem tudták mire vélni a szokatlan időben csaknem vészjelzésnek tűnő harangzúgást; összesereglettek a templom előtt. S ekkor eléjük lépett a falu plébánosa, Miguel Hidalgo, s a hirtelen támadt csöndben emelt hangon ezt kérdezte: „Akartok-e azért harcolni, hogy ez a föld a tietek legyen?” Mexikó spanyol uralom alatt élt és azon a szeptemberi napon, a harangzúgás közepette kitört a szabadságharc. Váltakozó szerencsével folyt a küzdelem, amely végül meghozta a mexikói nép győzelmét: 1821-ben Mexikó kivívta függetlenségét, megszabadult a spanyol uralomtól. A szabadság napját Miguel Hidalgo nem érte meg: a spanyolok 1811 júniusában elfogták és kivégezték. Faluja, Dolores, most kőbe faragtatta egykori plébánosának arcát és a későbbi legendás szabadsághős, Juarez városának — Miguel Hidalgo szülővárosának — adományozta. A hatalmas kőarc, Miguel Hidalgo emlékműve, most a Juarez várost körülvevő dombok legmagasabb pontján áll s a szabadságharc kitörésének emlékezetére minden júniusban megkondul majd a harang Doloresben és Juarezben. 43
