Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2. szám
Képes krónika * MÜZSÄK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * AZ ANJOU-KÚT Az 1972-es év nevezetes esztendeje a magyar műemlékvédelemnek; száz esztendővel ezelőtt alakult meg a Műemlékvédelmi Bizottság. A száz esztendőt megünneplő munkatervek között szerepelt a Mátyás király visegrádi palotájában levő díszkőt helyreállítása. A XIV. században építették; a királyi palota feltárási munkálatai közben kerültek napvilágra az egykori díszkőt maradványai. A töredékek rekonstrukcióját Szakái Ernő szobrászművész végezte el; a munka befejeztével a csodálatos szépségű gótikus Anjou-kutat a visegrádi Salamon- toronyban helyezték el. TIZENEGYEZER CSONTVÁZ A budapesti Természettudományi Múzeum embertani tárában tizenegyezer emberi csontváz- töredéket őriznek. A gyűjteményben az ember fejlődésének minden korszakából megtalálhatók a jellemző leletek. A világviszonylatban ötödik helyen álló gyűjteményt az ország különböző részein végzett ásatásoknál hozták napvilágra. Dr. Wegner Sándor hajtja végre a csontvázvizsgálatokat: 4000 emberi csontvázat mentett meg és eddig csaknem 1500 emberi csontvázleletet vizsgált meg. A múzeum kutatóinak egyik legfontosabb feladata a népszármazás problémáinak vizsgálata. Ezt a munkát végzi most dr. Wegner Sándor; képünkön a halimbai leletanyagot vizsgálja — a műszer a Tiszavasváron feltárt VII. századi, avarkori temetőben talált koponya adatait rögzíti. NÉPDALÉNEKES KÉPGYŰJTEMÉNYE A maga nemében egyedülálló tárlatot nyitottak meg a sárospataki Rákóczi-várban: Béres Ferenc hatvan képből álló gyűjteményét mutatják be állandó kiállításon. A híres iskolaváros hajdani diákjaiból baráti társaság alakult, amely a művészet minden területén ismeretterjesztő tevékenységet kezdeményezett. A társaság egyik tagja: Béres Ferenc népdalénekes a várbeli múzeumnak adományozta képgyűjteményét; a rendkívül érdekes anyagot a miskolci és az ország egyéb területein működő művésztelepek alkotói egészítették ki mai műveikkel. Csaknem kétszáz festmény és szobor gyűlt össze; - a régi helyiségek már szűknek bizonyultak az anyag bemutatására. Ezért a baráti társaság kezdeményezésére kibővítették a Rákóczi-vár kiállítási termeit; a hajdani formájában helyreállított várrészlet nemcsak művészettörténeti érdekesség, hanem egyik legvonzóbb látványossága lett az idegenforgalomnak is. A tárlat képei a múlt századtól a mai időkig terjedő kor alkotásait sorakoztatják fel; a helyreállított várrészlet a 200 évvel ezelőtti időket idézi. 42
