Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2. szám
badulás, s néptelen, romos, régi fényére nyomokban is alig emlékeztető várost. Rombolással kezdődött az újjáépítés; 1702- ben a várfalakat bontják le, hogy helyet, tágasabb teret kínáljanak a városban megmaradt magyar családoknak, a betelepülő németeknek, szerbeknek. A lassan kezdődő, majd fokozódó ütemű építkezések újjáteremtik a várost, igaz, új várost is teremtenek, mert a réginek minden kövét elbontják, az anyag — így rengeteg művészi kőfaragás is — az új falakat gyarapítja. Ezért, hogy egyetlen épségben fennmaradt középkori épület található ma a városban: a Szt. Anna-kápol- na. Az újjáteremtés elismeréseként 1777-ben Mária Terézia püspökséget alapít a városban, s bár 1843-ban a déli részt tűzvész pusztítja el, a XVIII, és a XIX. század ismét a fel- emelkedés időszaka. Igaz, országközpont rangját örökre betemette a történelem, s Fejér megye rendjei hiába folyamodnak az 1825-ös pozsonyi országgyűléshez, írván, hogy a város ......az első öt magyar századokban a Magyar Nemzet Szent Helye és a Nemzeti dicső Tetteknek Honnja" volt, e rangot már nem szerezhette vissza sem Fehérvár, sem más város. Ez a rang már nem létezett. Sokáig tartott, míg a törökök Isztolni Belgrád- ja, ahogy Fehérvárt nevezték, s amelyről Evlia Cselebi neves utazó és író tudatta, hogy ,,. . . három fogadója van, továbbá szép fürdője, kétszáz díszes boltja”, ismét, s a szó mai értelmében várossá lett. Az egymás mellé helyezett metszetek — a város legelső ábrázolása a Képes Krónikában lelhető fel — segítenek abban, hogy nyomon kövessék a város történetét. A török utáni vigasztalan kép a svájci és mainzi mesterek munkája következtében válik szebbé; F. B. Wernernek az 1730-as években készült metszete már formálódó városképet mutat, amelynek főbb pontjait egyházi épületek határozzák meg. A barokk Székesfehérvár arculatának kialakításában ugyanis az egyház játszotta a legfőbb szerepet, s azon belül a jezsuiták. Ok építették a Nepomuki Szent János-templomot, amelynek freskói — C. F. Sambach munkája — gyönyörűen faragott szószéke — Bebo Károly alkotása —, s más berendezései, díszítései a kor legszebb műveivel vetekednek. Ez időszakban emelik a karmeliták volt templomát, amelynek freskóját Maulbertsch készítette, s a Szt. Istvánról elnevezett plébániatemplomot, amelynek szentélyét, főoltárát Mária Terézia udvari főépítésze, a késő barokk kiemelkedő egyénisége, Hillebrandt tervezte. A magánházak között ma 56 olyat találni, amelyet a XVIII, században emeltek, közöttük a legrégebbit, a volt Megyeházát. A városban 113 becses emlék — 32 műemlék, 76 műemlék jellegű s öt városképi jelentőségű alkotás - őrzi az újjáépítő, s az azt követő század nyomát. A Szt. Anna-kápolna mellé méltán sorakoznak e később alkotott remekművek. A Martin Grabner tervei alapján 1759—1778 között, a XIII. században emelt Szt. Péter és Pál-templom helyén fölépített székesegyház, mely egyhajós, orgonakarzatos belső terével a megbékélés nyugalmát árasztja. A volt jezsuita rendház, amelynek falait 1744—1763 között emelték, a vele egyidőben épült templom, amelynek freskói, sekrestyéjének remekbe faragott szekrénysora régen elporladt alkotók ma is élő üzenete. A város egyik legszebb műemléke, az 1760—1770 között épített Hiemer-ház, zárt erkélyével, meg- kapóan komponált homlokzatával, a kétemeletes, kétatlaszos kapubejárójú, copf stílusú Zichy-palota, Fligt András szobrász háza, barokk reliefdíszes kapujával az 1793-as esztendőből . . . Holt kövek mellé sorakoznak másféle nemes kincsek is. A régesrégi „oskola", amelynek tanárai között Pray György, Baráti Szabó Dávid, Ányos Pál, Virág Benedek, tanulói között Vörösmarty Mihály, Ybl Miklós, Wekerle Sándor található. Azután az ország egyik első magyar színházának hosszú ideig otthont teremtő elhatározás, amelynek eredményeként a „Székesfehérvári nemzeti játék színi társulat" a Győri-házban kapott otthont, s láttatta a közönséggel Dérynét, Laborfalvi Rózát, állította színpadra — 1819. április 18-án — Kisfaludy Károly Tatárok Magyarországon című darabját, az első nemzeti drámát. . . Épít itt Pollack Mihály s Ybl Miklós — előbbi keze nyomát viseli magán a többi között az új Megyeház — 1862-ben, 1874-ben és 1882-ben ásat itt Henszlmann Imre, s föltárja a királyi bazilika jórészét. 1879-ben a város rendezi meg az országos ipari kiállítást, századunk harmincas éveiben Lux Géza és Kotsis Iván végeznek feltáró és helyreállító munkát a város különböző épületein, míg Gerevich Tibor és id. Lux Kálmán 1936—1938 között feltárják a Henszlmann által visszatemetett romokat, meglelik Szt. István sírkápolnáját, a díszítő elemei után Velencén át Bizánchoz kötődő, de zalavári A volt Zichy-palota egyik kapuja mester munkájának tartott kőkoporsót, amely feltehetően István maradványait őrizte, s amely ma a Kőtár legbecsesebb darabja . .. A múlt században lecsapolják a mocsarakat, épülni kezdenek az első ipari üzemek — leghíresebb közülük a Fellmayer-féle festőgyár, hogy azután az 1945. évet követően minden addigi fejlődésre rálicitáló szakasz következ- hessék a város történetében. 1870-ben 22 683 lélek lakta a várost, 1970-ben 72 490. Ezer esztendeje mennyien lehettek az alapítók? Nem tudni. Voltak, s amit megkezdték, azt egy évezred nemzedékei folytatták, rombolással szembeszegülve, ha kellett, mindent újra kezdve; 1688-ban is, meg 1945-ben is. Az építőkre, a városteremtőkre, a mindig újra kezdőkre emlékezik a mai Fehérvár. Van mire emlékeznie. Mészáros Ottó 15
