Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
VKNESt NYOMBA MtJZEíJM A nyomdászatnak az emberiség kultúrájában betöltött szerepéhez képest aránylag kevés nyomdászati múzeum létesült a világon. Közülük legnevezetesebb a mainzi Gutenberg Világmúzeum, nagy tekintélyű az antwerpeni Plantin-Moretus Múzeum és ezek mellett mind ismertebbé válik az of- fenbachi könyv- és betűművészeti Klingspor Múzeum. Svájcban, Bern városában is van Gutenberg Múzeum. Rövidesen Lvovban, a Szent Orfeusz kolostor volt templomában, Krakkóban pedig az egykori Ferenc-rendi kolostorban létesítenek nyomdamúzeumot. Magyarországon 1970 augusztusában nyílt meg Gyomán a Kner Nyomda Múzeum, amely hasonlóan a Plantin-Moretus Múzeumhoz, nem általános múzeum, hanem az egykor működő nyomdának állít emléket. A nyomdát 1882-ben alapította Kner Izidor. Akkor egész felszerelése mindössze 12 ócska betűszekrényből és egy rozoga, lábbal hajtott tégelyes nyomógépből állt, egy deszkafallal kettéosztott szobában, amelynek egyik része „nyomdaüzem" volt, a másik a nyomdászmester lakása. Éveken át egymaga szedett, nyomott és végezte a kötési munkákat. Az első világháború kezdetekor, az egykori egyszemélyes műhely helyén már korszerűen felszerelt, 150 munkást foglalkoztató nyomda állott, amelynek termékeit nemcsak az országban ismerték, hanem Berlinbe, Bécsbe, Párizsba is exportálták. A századfordulón William Morris hatására, a világhírű londoni Kelmscott Press példájára világszerte kezdett kibontakozni az új könyvművészet. Kner Izidor legidősebb fia, Kner Imre, miután elvégezte a lipcsei nemzetközi hírű Möser-féle nyomdaipari intézetet, 17 éves korában átvette a nyomda műszaki vezetését. Kner Imre volt az első magyar nyomdász, aki céltudatosan, nagy odaadással foglalkozott az új magyar könyvművészet kialakításával. Kiváló segítőtársa volt Kozma Lajos építész-grafikusművész. A sajátos, magyar hagyományokat tükröző könyvművészeti stílus kidolgozásán fáradoztak, s azon munkálkodtak, hogy megvalósítsák a könyv eszmei tartalma és Kozma Lajos iniciáléi a nyomdai forma összhangját; keresték az összefüggést a szöveg és a tipográfiai megformálás sajátosságai között. Kner Imre mintegy 60-70 kisebb-nagyobb szakmunkában fejtette ki nézeteit, foglalkozott a tipográfiai stíluselemzéssel. Több írása külföldi szakfolyóiratokban is megjelent. Munkássága jelentős szerepet játszott abban, hogy kialakult a mai magyar könyvművészet. A Kner cég nevét ma a Gyoma melletti, Békéscsabán működő, korszerű nyomdavállalat viseli. Kner Imrének a nyomda melletti egykori lakóházát, amelyet a húszas években munkatársa, Kozma Lajos tervezett, a hálás magyar nyomdászok nyomda múzeummá építették át. A múzeum öt teremből áll. Az első teremben Békés megye nyomdászati történetével ismerkedhet meg a látogató; itt mutatják be az egykori kezdetleges nyomdai felszerelést. A második és harmadik teremben láthatók a Kner Nyomda, Kner Imre legszebb, legérdekesebb munkáinak példányai. A negyedik teremben kiállított könyvek a felszabadulás utáni nyomdaipar legszebb termékei. A tárlókban elhelyezett kiadványok jó része nemzetközi világkiállításokon is sikerrel szerepelt. Művészi értéküket egyebek közt azoknak a tipográfiai elveknek következetes alkalmazása fémjelzi, amelyekről Kner Imre így vallott: „A nyomdász csak szolgája a szellemnek; nem az a feladata, hogy önálló művészi célokat tűzzön ki, hanem az, hogy a szellemet, amely a könyvből szól az olvasóhoz, hűséggel szolgálja ...alátámassza a maga eszközeivel annak hatását ... megteremtse azt az emelkedett ünnepi hangulatot, amely a termékeny olvasás előfeltétele." Az utolsó terem a jelenlegi, központi Kner Nyomda munkásságát szemlélteti. A korszerű üzemi csarnok mellett áll a kilenc- emeletes nyomdaépület Békéscsabán, homlokzatán annak a magyar nyomdásznak nevével, aki leghívebben, áldozatos módon szolgálta a magyar könyvművészetet, a modern könyvkiadást. Székely Artúr I8
