Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
Mi késztette az országutak vándorát, az örök nyugtalant, hogy szokásától eltérően oly gyakran keresse fel — egy esztendő alatt nyolcszor-kilencszer — az apai Házat? A szülők iránti szeretete? Az is. De más okok is hozzájárultak ahhoz — talán nagyobb mértékben -, hogy Petőfi ez idő tájt jobban, mint valaha, igényelte a szülői tűzhely melegét. Pályájának válságos szakasza ez. Magányosság gyötri, szerelmében csalódott, a gödöllői úrilány, Mednyánszky Berta kikosarazta, a politikai élet horizontján sem lát vigasztalót, s az is valószínűnek látszik, hogy tudomást szerzett a bécsi rendőrség jelentéseinek reá vonatkozó passzusairól, s ami a legérzékenyebben érintette, ellenei koncentrált támadást intéztek legszentebb ügye, költészete ellen. Császár Ferenc Öméltósága nem átallotta az Irodalmi Őrben leírni: ,,A művészettől elpártolt múzsafi már többnyire büzhödt lapályokon vágtat mindig könnyű pegazá- val; a magas Parnasszus, az isteni Helikon, hol a szűz múzsák tiszta forrásai csergedeznek, fe- ledvék.” A szalkszentmártoni ház nemcsak a menekülést jelenti a költő számára, hanem az Antheusként való megerősödést, a magára találást is. Utolsó látogatása után alig egy hónapra 1846 tavaszán írja le a bizakodó sorokat: „De hinni kezdem, hogy dicső napoknak Érjük maholnap fényes hajnalát." „Itten élek én most megelégedéssel . . Az újjáépített Petrovics-ház (az ablak körül mészáros- és szabócéh jelvények) A költő születésének 150. évfordulójára a szalkszentmártoni ház is újjászületett, jelentőségéhez méltó emlékhellyé alakult. A hely értékét — az itt keletkezett Petőfi-versek sokaságán és az életrajzi vonatkozásokon kívül — az is emeli, hogy építészeti alkotásként is szinte páratlan a maga nemében. ,,Vendéglátó kombinát” a XIX. század első feléből, egy napi járóföldre szekéren Pest-Budától. Az L-alakú épületben — hosszanti szárnya a falu főterére néz — ivó és vendégszobák, mészárszék és a hús feldolgozását szolgáló helyiségek, a bérlő lakása, kamrák, s végül az udvaron nyitott oldalú, fedett, oszlopos kocsiállás az úti szekerek, szánok, határok számára. A felújításnál csak a hozzátol- dott, az épület struktúrájához nem illő elemeket kellett lehán- tani. Az épület tehát „komplex múzeum": bemutatja a költő szalkszentmártoni — tágabb értelemben Bács-Kiskun megyei — tartózkodásának irodalmi és biográfiai vonatkozásait. A szülők és költő-fiuk emlékét idézik a fennmaradt eredeti bútorok és használati tárgyak, s ezt valósítja meg a kiállítás ún. irodalmi része Petőfi feltételezett lakószobájának enteriőrjével és két vendégszoba dokumentum-kiállításával. Az épület többi helyisége pedig részben eredeti, részben rekonstruált tárgyaival és berendezésével teremt olyan atmoszférát, amelynek segítségével a látogató valóban pontos képet kaphat arról, milyen is volt egy alföldi vendégfogadó kocsmahelyisége, konyhája, községi mészárszéke, milyenek voltak a közlekedési alkalmatosságok és szállásviszonyok a múlt század negyvenes éveiben, milyen volt az az emberi kisvilág, amelyben a költőben több mint száz vers megfogant, s mi volt az az erő, amely Petőfit a válság önemésztő kínjaitól megszabadította, felemelte. Miklós Róbert 13
