Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
,,Az ételek nemeiről" (Ismeretlen szerző műve, Sárospatak, 1753) szózatban a szerző eképpen hir- deté: ,,Az Olvasókhoz: Ez az én Könyvetském nem siet Udvarokban való nagy Konyhákhoz, a hol a Szakátsok tsak magoktul — is jóizü Étkeket tudnak főzni; hanem tsak leginkább a Betsü- letes köz Rendeknek, akik gyakorta Szakáts nélkül szűkölködnek, akar szolgálni: tsak azokat tannittya, miképpen kellesék két vagy három tál étket készetteni.” A maiaktól is becsülést érdemlő (nyes mester mondatait kövesse ugyancsak találomra kiragadott részlet az „első, teljes, magyarnyelvű Baedeker"-ből, Hartlébe- nék múlt században szerkesztett I0 „Historisch-romantischer Poly- glotten-Führer’’-jéből. „Ha Pesttel közelebbről kívánunk ösmer- kedni — tanácsolták —, szükséges, hogy a szállodákat és vendégfogadókat, melyek Pesten léteznek, tudjuk. A belvárosban következő szállodákat találunk: 1. az Angol Királynét, 2. a Vadászkürtöt a Kishid-utcában, 3. a Nádort Pest legélénkebb utcájában, a Váci-utcában. Továbbá a belvárosban vannak még e következő fogadók, ú.m. 1. a Fehér Hajó a Hajó-utcában, kilátóval a Serviták és a Kristóf- terére, 2. az Aranysas az Újvilág-utcában. A Lipótváros számlál négy szállodát, ú.m. az István Főherceget a Felsőduna- soron, az Európát ugyanott, a Tigrist a Nádor-utcában és a Magyar Királyt a Szinház-té- ren .. Hát igen, 1814-ben Halzl János, Szervita-téri kávéiparos a német színház mellett a későbbi Mária Dorottya (ma Dorottya) utcában, a Színház (jelenleg Vörösmarty) tér közelében fogadót építtetett: a Magyar Király szállót. E hotel kávéházába harminckét újság járt, s írók, művészek találkoztak, „oly óriási füstöt fújtak ki magukból, hogy az már az idegekre ment”. Ami pedig a cukrászdákat illeti, az 1720. évi népszámláláskor Pesten egyetlen önálló cukrász sem találtatott, Budán is csak egy: az 1718. november 24-én polgárjogot nyert Hossmann Károly. Az első pesti cukrász, Starckmann Jakab 1743. február 18-tól dolgozott. Fischer Péter cukrász érdeme: 1823 és 1843 között „odairányzá minden törekvését, hogy a cukrászságnak a közönség előtt hitelt és bizodalmát szerezzen.” Fischer építtette fel a Színház téren Hébé- nek kioskját. (Ez gyenge magyarsága ellenére az első magyar nyelvű cukrász cégfelirat.) S 1884-től Gerbeaud Emil „a régi magyar cukrászipart új irányba terelte”. Az árak szabályozása honunkban nem a modern élet vívmánya. Kassa 1697-es statútuma kimondta, az itzénként árulandó bor árát a nemes Magistratus szabja meg. Szeged városában Tsongrád vármegye 1803. évi közgyűlése „a vendéglősökre és kortsmárosokra az alábbi kötelező árszabályokat állapította meg hivatalosan: egy portió Leves, bár melly féle legyen 2 kr. — Tehén hús a hozzávalóval együtt 4 kr. — Egy portió bár melly néven nevezendő Tzuspeis 5 kr. — Becsinált ideértve egy böjti eleséget is 8 kr. - Tésztás étel 8 kr. — Sertés hús 8 kr. Egy fertály Tsibe, Liba, Kácsa 8 kr. Portió pujka, Borjú petsenye 12 kr. — Sült hal bár melly neme 12 kr.” Az osztrák Wilhelm Richter a magyarországi árakat ösz- szehasonlítva megállapította: Bécsben drágábban, Észak-Né- metországban háromszor, Franciaországban ötször, Londonban nyolcszor annyiért kapja ugyanBankett teríték
