Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
Budapest jelképévé vált mű a budavári Nagyboldogasszony plébánia-főtemplom, köznapi nevén a Mátyás-templom, amelyet Schulek Frigyes tervei alapján emeltek a régi alapfalakra, a gótikus mű hű másolataként. Festményei — így például a déli hajóban Lotz Károlyé -, díszítései, szobrai többségükben neves alkotók művei. Szomszédságában — valamikori várszakaszon, amelyet a halász céh tagjai védtek a török ellen — ugyancsak Schulek tervei alapján 1901—03 között alakítják ki a Halászbástya romantikus építményét. Ha jól választjuk meg szemlélődésünk helyét, láthatjuk a főváros legmagasabb pontját, az 529 méteres János-hegyet, s rajta az 1911- ben épült kilátót. Megpihenhet Mielőtt átkelnénk a pesti oldalra, szóljunk a Dunáról, s a rajta ékes kapocsként sorakozó hidakról. A Duna utoljára 1876. február 25-én talált utat a főváros utcáiba; az 1871-ben megkezdődött szabályozási munkák — amelyek keretében a főváros alatti, olykor egy kilométer széles medret harmadára szorították, mivel itt sűrűn „elült” a jég — fokozatosan emlékké halványították a pusztító árvizeket. S a hidak! Az egyesülés után — mintegy összefűző szálként — a meglévő Lánchíd mellé gyorsan sorakoztak a többiek, nagy szerepet vive a budai rész fejlesztési feltételeinek megteremtésében. Már 1872-ben megkezdődik a Margit-híd építése; az ötmillió forintot fölemésztő munka érdekessége, majd 1897-ben az Erzsébet-híd építéséhez. Ez utóbbi 1903-ban lett készen, s Európa leghosz- szabb egynyílású hídja volt fölavatása idején ... S 1946. február 1-én, a Kossuth-híd — amelynek emlékét 1960-ban történt lebontása után a Duna kőpárkányán felirat örökítette meg — szintén európai első volt. Re- gensburgtól a Fekete-tengerig az első állandó híd, mert a többi roncsként a Duna medrében hevert . .. Átértünk képzeletbeli sétánk közben Pestre. Merre induljunk? Az 1876. augusztus 20-án megnyitott Sugár - ma Népköztársaság — úton? Az 1895-ben befejezett, a holt Duna-ág feltöltésével kialakított Nagykörúton? Vagy az 1885. október 12-én megkezdett országházi épületet járjuk körbe? 1880-ban hoztak törvényt arra, hogy a törvény e háza meglegyen. 1902-ben adták át, véglegesen 1904-ben készült el. Steindl Imre, az eklektikus építészet európai hírű képviselője tervezte a 27 kapus, 17 745 négyzet- méter alapterületű, 96 méter kupolamagasságú, kívülről 88 szoborral díszített, belülről szépen burkolt épületet. Egy ugrás, az Opera. Ybl Miklós olasz neore- neszánsz stílusú alkotását — amelynek kocsifelhajtója két oldalán, fülkében Stróbl Alajos Liszt és Erkel szobra áll - 1884- ben nyitották meg, Erkel Ferenc főigazgató irányítása mellett. A szomszédságban a Bazilika, valójában a Szent István-templom, mert csak a köznyelv jelöli Bazilikaként a nem ilyen stílusú, típusú építményt. Hild József és Ybl Miklós tervei szerint emelték 1851—1905 között, 96 méter magas kupolája, 86 X 55 méteres kiterjedése, Stróbl Alajos, Fad- rusz János szobrai, Benczúr Gyula mozaikja joggal leköti a mai látogató figyelmét is ... Kötetre rúgna persze, ha akár csak két-három mondat erejéig is sorravennénk a nevezetes épületeket; e kor sokat hagyott ránk belőlük. Szólni illik a Vajdahu- nyad váráról, amely részleteivel tekintetünk az Országos Levéltár épületének égetett vöröstégla homlokzatán — a négyemeletes, neoromán épülettömböt 1913-17 között emelték Petz Samu elgondolásai szerint —, majd szemügyre vehetjük a Citadella — 1850— 54-ben fölhúzott — komor falait, ahonnét egészen 1867-ig a császár ágyúi vigyázták a várost... hogy a 607 méter hosszú pálya középső pillérénél 150 fokban megtörik, ami ritkaság ilyen méretű hidaknál. 1873-ban hozzáfognak a Déli összekötő vasúti híd — az első hazai tervezésű ilyen létesítmény, alkotója Feke- teházy János államvasúti főmérnök —, 1893-ban az újpesti vasúti híd, 1894-ben a Ferenc József-, A Dunakorzó az 1930-as évek végén
