Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
A Tabán a századfordulón Hadikonyha a Népopera előtt az I. világháború idején munkások a szolgálatból bármikor kiléphetnek és felmondás nélkül bocsájtatnak el”. Az 1891. évi népszámlálás a többi között megállapítja, hogy a fővárosban a gyermekek 15 százaléka el sem kezdi az első osztályt; hogy 41 790 cseléd, 37 816 albérlő és 31 568 ágyrajáró él Budapesten; összesen 718 építész és mérnök tevékenykedik... 1893-ban Kam- mermayer Károly polgármester - akinek jelentős érdemei vannak fővárosunk gyarapításában, s akinek ma is szobra áll a Városház utcában —, 410 ezer forintot szavaztat meg az utcák öntözésére és tisztán tartására . . . Ismét csak adalékokat soroltunk, de mögülük kikerekedik a hétköznapok ritmusa, bonyolultsága az - „aranykorban”. Aranykor? Szokás volt így emlegetni a millennium időszakát. Valóban, míg a „mélyben” sok minden rejtezett, a felszínen pompás alkotások sorakoztak A Géza utca 8. sz. ház, mögötte a Parlament ezekben az években. Csupán listaszerűen: a Bazilika, a Vámház, a Mátyás-templom, az Operaház, a Kúria, az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár, az Iparcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, s persze, a Millenniumi Emlékmű, az Országház, a magánpaloták sokaságáról nem is beszélve. Tegyünk egy képzeletbeli sétát, s vegyük szemügyre a legjelentősebb századfordulói épületeket. Buda. A régi vár helyén — J. Hillebrandt tervei szerint, 402 ezer forint költséggel, Mária Terézia uralkodása alatt — felépült palotát, amelyben 203 szoba volt, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos elgondolásai szerint bővítették tovább 1890-1905 között. Az eklektikus, neobarokk, 304 méter hosszú homlokzatú építmény hosszú évtizedekre jelképpé vált, Ybl pedig, aki Pest- Buda, majd Budapest legnevesebb építészeinek egyike, teret és szobrot kapott, ez utóbbit 1896-ban leplezték le, alkotója Mayer Ede. A másik, ugyancsak 6
