Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 4. szám

Gyümölcspiac a pesti Dunaparton 1880 körül

és — összefogás. Pénz szűkösen volt, de ez utóbbiból még kevesebb akadt. Igaz, Ráth Károly, kit a főváros első főpolgármestereként 1873. október 30-án iktattak be — s aki 1897-ig töltötte be e tisztet — úgy szólt az egyesítést kimondó törvényről, mint amelynek „czélja egy szellemileg és anyagilag hatalmas központ alkotása”, ám a királyi udvar meg a nagytekintetű minisztériumok, közülük is elsősorban a belügyminisztérium, nagyon szerették volna, ha a rang nem több, mint a legnagyobb város a városok között. így azután évtizedekig tartó küzdelembe telt

a fővárosi hatóságok jogkörének, önállóságának bővítése. Ahogy sok máshoz is évtizedek kellettek.

Miként körvonalazható a két táj — a földtörténeti középkorban létrejött budai, s az újkorban kialakult alföldi — találkozásánál lévő, épülő város fejlődése? A hatvanas évek végén megkezdődött s a századvégen csúcsra érkező nagy építkezéseknek az első világháború vetett véget. A két háború között jóval lassúbb volt az ütem, majd a felszabadulás után, az ötvenes évektől számítható egy újabb, ma is tartó, nagy léptékű szakasz. Az egye4

sítéskor 302 ezer fős várost 1900- ban már 861 434 ember lakja. (1930: 1 441 601, 1970:

1 940 212.) A városrendezéshez - sajnálatos és sajátságos módon - az 1838. évi hatalmas árvíz nyitotta meg a teret. Az addig kusza halmazként álló házak, szeszélyes vonulatú utcák jó része eltűnt. Az a néhány, bizonyos értelemben városképi jelentőségű épület, amelyet a hatvanas évekig emeltek — így a már említett Invalidus-ház, a mai Deák-téri evangélikus templom, a Vármegyeháza, a Nemzeti Múzeum, a Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia székháza - inkább csak sejtette, mintsem meghatározta a jövendő belvárosát. Tág tere nyílt tehát a tervezőknek, amikor az 1870. évi LX. és az 1871. évi XLII. törvénycikkben a hatóságok kimondták a Sugárút és a Nagykörút megteremtését.

Tíz pályamunka közül végül is Lechner Lajos tervét fogadták el, s 1867—1883 között a főváros 37,4

Lóvasút és villamos az Üllői úton az 1880-as években