Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
A fővárosok ritkán születnek fővárosként, inkább azzá lesznek. Földrajzi, gazdasági, társadalmi és politikai tényezők sokasága emel magasba vagy taszít a mélybe településeket; hírt, rangot adva, dicsőséget, fényt hamuval takarva. Az eraviszkuszok még Ak-ink-nek, bővíznek nevezik. IV. Béla várat építtet 1247- ben az addig lakatlan budai hegyre. Ostromolja török, birtokolják császári ezredek, s közben, évtizedeket történelem-percekként pergetve, városnyivá nő a budai oldalon a Vár körüli, a pesti oldalon a bástyafalakkal kerített részen szegények és gazdagok otthonainak szeszélyes halmaza. 1703-ban Buda és Pest is megkapja a szabad királyi város jogállását, Antonio Martinelli műve, az 1727—1735 között emelt Invalidusok háza - a mai Városháza — barokk frontjával, három emeletével már gyorsan változó tájra tekint. A kereskedelem — amelyet éppúgy élve tartott a hajózás jó lehetősége, mint a sok- felől vezető utak összetalálkozása -, a manufakturális ipar Pest csillagát teszi fényesebbé; 1799-ben a pesti oldal lakossága első ízben haladja meg a budaiét — 30 ezer lélek 24 ezerrel szemben. Pest-Buda neve most már nem ritka a térképeken, metszeteken, okmányokon, üzleti egyezségeken; majd az újságok híradásaiban, a szabadságharc röplapjain, a császári regulákat közlő hirdetményeken ... BUDAPEST ÉVSZÁZADA <S>. I 1872. A XXXVI, törvénycikk kimondja Pest és Buda szabad királyi városok és Ó-Buda mezőváros összevonásából Budapest főváros létrejöttét. Területe 19,4 ezer hektárra rúg — ebből Pest „hozománya” a legtöbb, 9 ezer hektár —, lakosainak száma 302 086. Előskorszak kezdete ez. Az országközpont népességszáma alapján az európai városok rangsorában a 17. helyen állt. 1890-ben a tizedik, 1900-ban már a nyolcadik a listán. Hőskorszak, annak minden szépségével és szennyével, dicsőségével és szégyenével, eredményével, gondjával. Népesedésben, építkezésben, városteremtésben. 1870-ben 9351 épületet leltek az akkor még három városban. 1900-ban már 16 254 állt, 1920-ban 20 020. Mi minden kellett e gyors léptékű gyarapodáshoz! Hiszen az összevont három település nélkülözött minden nagyvárosias jelleget, mint a Fővárosi Közmunkák Tanácsának — amelyet az 1870. évi X. törvénycikk alapján hoztak létre, viszonylag kiterjedt hatáskörrel, s amely nagy szerepet vitt a modern városkép kialakításában — 1874. évi jelentése megállapítja; „A házak számozása eddig oly hátrányos volt, hogy egyik-másik háznak feltalálása csaknem a lehetetlenséggel volt határos." S ez csak egy cseppnyi gond a tengernyiből. Pályázatok kellettek tehát, rendezési tervek, pénz 3
