Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
Képes krónika * MÚZSÁK * * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * A GÜSTROWI „LEBEGŐ ANGYAL” Az NDK-beli Mecklenburg körzetben fekvő kisváros, Güstrow dómjában kapott végleges helyet a nagy német szobrászművésznek, Ernst Barlachnak Hányatott sorsú Lebegő angyal című szobra. A kisváros annyira megtetszett Barlachnak, hogy egy alkalommal — Berlinből a Keleti-tenger felé utaztában - hirtelen elhatározással kiszállt a csöppnyi állomáson s ott maradt a második világháború elején bekövetkezett haláláig. Múzeumnak berendezett egykori lakása és műterme a közeli Heidberg festői tószigetén áll. A nácik által üldözött Barlach a kis sziget magányában talált menekülést és vigaszt. Lebegő angyal című szobra a fasizmus elleni tiltakozás jelképe lett, ezért 1944-ben összetörték és beolvasztották. A művész barátai akkor — életük kockáztatásával — az öntőminta alapján másolatot készítettek a szoborról s ezt helyezték most el a güstrowi dómban. BIKÁK VÉRÉVEL ÉPÍTETT MŰEMLÉK Haitiban, a Karib-tengeri néger köztársaságban rendbe hozták az ország egyetlen műemlékét, az északi Cap Haitién közelében álló Lefferiére Citadellát. Az északi országrész egyik legmagasabb hegyfokán, a Püspök Ormon épült fellegvárat a múlt század elején építtette Henri Christophe császár, hogy bevehetetlen erőd legyen a franciák minden kísérlete ellen, amely a sziget visszaszerzésére irányult. Haiti történetírói feljegyezték, hogy az építkezések alatt a bikák ezreit ölték le, s azok vérével keverték a Citadella köveit összetartó habarcsot. Ősi hiedelem szerint ugyanis ez a keverék megvédi az erődítményt minden földi és földöntúli veszedelemtől. Az 1820-ban öngyilkos lett Henri Christophe holttestét — végakarata szerint — a leghűségesebb udvari emberei vitték fel a Citadellába, s ők maguk is ott haltak meg, mert a kitört felkelés miatt többé nem tudtak lemenni az erődből a városba. Most megtisztították a Citadellát a mindent elborító növényzettől, járhatóvá tették a meredek lépcsőket, villanyt szereltek a sötét folyosókba és vendéglőt rendeztek be a másfél évszázad előtt odahurcolt 347 ágyúval felszerelt belső udvarokon. FATEMPLOMOK A bizánci kereszténység felvétele előtt a szlávok fából építkeztek. Kisebb falvakban, a nagyvárosoktól távol, a ritkán lakott Északon, egészen a legújabb korig fennmaradt a fából való monumentális építkezés hagyománya: a XVI—XVIII, században számos fatemplom épült, amelyek a bizánci építészet formáit és a népművészet egyszerűségét, díszítő hagyományait ötvözik. Ezek a nagy hozzáértésről tanúskodó, időtálló épületek, amelyek közül a karéliai köztársaságban lévő Kizsi szigetének templomegyüttese a legismertebb, szinte kizárólag fából — vasszögek felhasználása nélkül — készültek. Képünk Kizsi szigetét ábrázolja. (APN)
