Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
* MÚZSÁK * Képes krónika * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * MÚZSÁK * AZ ÓKORI HERSZONÉSZ ÁSATÁSAI Napjainkban is folytatják a Krímben az ókori Herszonész város körül 130 évvel ezelőtt megkezdett ásatásokat. Több ezer kiállítási tárgyat — nagy méretű építészeti részletektől és márvány szarkofágoktól a különböző ókori érmekig és amulettekig — gyűjtöttek össze a Herszoni Történelmi és Régészeti Múzeumban. Az i. e. 144-142 körül alapított Herszonész citadellájában hatalmas épületre bukkantak, amely hajdan gümnaszión, tornacsarnok lehetett. Az ásatások során talált nagy mennyiségű sportszer, felirat és műtárgy Herszonész fejlett kultúrájáról tanúskodik. (APN) SZKÍTA KULTÚRA KINCSEI Az ukrajnai sztyeppén, a Kahovszki öntözőrendszer építkezésének közelében feltárt húsz kurgánban több mint száz sírt tárt fel az Ukrán Tudományos Akadémia Archeológiái Intézetének expedíciója. Az értékes régészeti anyag az i. e. III. évezredtől i. sz. XIII. századig eltelt időszakból való. Arhangelszkaja Szloboda faluban például egy gazdag szkíta harcos sírjára bukkantak, amelyet az i. e. V. századból származtatnak és tudományos szempontból igen érdekesnek tartanak. A szkíta sírban többek között nyilakat tartalmazó tegezeket, két darab, egyenként két méter hosszú lándzsát, vasból készült csontnyelű kést, aranylemezekkel borított faedényt, különféle mintákkal és állatokkal díszített aranykorongokat találtak. A legérdekesebb a tegezt kétoldalt borító 12 aranylemez. A tegez két oldalára 6-6, kutyákat, vaddisznókat, szarvast és két leopárdot ábrázoló aranylemezt erősítettek. A sírban talált legsúlyosabb ékszer egy vastag, aranydrótból készült nyakék. A nyakék nagyobb részét vésett és zománc díszítések borították, ez utóbbiak megtartották sárga, zöld és kék színűket. Végeit tátott szájú oroszlánok képezik. Az ékszereket valószínűleg egy görög ötvös készítette valamely tekintélyes szkíta harcos rendelésére. A sírban talált aranytárgyak a szovjet archeológusok Dél-Ukrajnában folytatott régészeti ásatásainak második legértékesebb lelete. (APN) 44 HAVANNAI SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM Jósé Gomez Mana, a dúsgazdag havannai cukorgyáros 1924-ben XVIII, századi palotát adott leányának nászajándékul. Francia szakembereket hozatott Kubába és velük korszerűsítette és rendeztette be a viszonylag épen maradt, különlegesen szép épületet. A fiatalasszony azonban csakhamar túladott az ajándékon, mert a fenntartása tetemes összeget emésztett fel. Az újjávarázsolt palotát nagynénje, Maria Luisa Gomez Mana Revilla de Ca- margo grófnő vásárolta meg és újabb kincsekkel gazdagította a rezidencia már akkor is híres gyűjteményét. A család kihalt, a palota állami védettség alá került és ebben a kastélyban rendezték most be a havannai Szépművészeti Múzeumot. A palota bejáratához gyönyörű „szobor-út” vezet. A 11 teremben XVIII—XIX. századi bútorok, festmények, csodálatos falikárpitok, porcelán szobrok, dísztárgyak és egyéb műtárgyak sorakoznak az eredetinek megfelelő elrendezésben és a kiállítási vitrinekben.
