Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
galomhadjárat hiábavalónak bizonyult. 1826-ban engedélyezték a vasút építését. Pályázatot hirdettek gőzmozdony szerkesztésére. A pályázatot 1829. október 6-án Rainhill mellett rendezett nyílt versenyen döntötték el. Győzött Stephenson mozdonya, a Rocket (rakéta). Óránként 21,5 kilométer átlagos és 35 kilométeres maximális sebességgel továbbította a 17,3 tonnás vonatot. A 3 kilométer hosszú próbapályát tízszer kellett oda-vissza megtennie. A Rocket terhelés nélkül 58 kilométeres sebességet ért el. Magyarországon nemigen örvendeztek a Tekintetes Rendek a gőzüzemű vasútnak. Pozsony vármegye urai például körlevélben fordultak a többi törvényhatósághoz: „Ha a középponti vasút lóerőre lesz berendezve, ehhez magyar ló és magyar vas lesz használható, tehát az ezekért kiadott pénz bentmarad az országban. Míg ellenben a bécs—győri vasút gőzerőre terveztetvén, a sínekért és a gépekért a pénz külföldre vitetik ki.” Az ellenkezés hosszú távon nálunk is felesleges volt. Az első hazai gőzüzemű közforgalmú vasút Pest nevű mozdonnyal vontatott vonata 1846. július 15-én Pesttől Vácig 59 perc alatt tette meg a 33,6 kilométer hosszú utat. S néhány más külföldi és honi közlekedési „első". Az első villamos mozdonyt Werner Siemens 1879-ben a berlini világ- kiállításon mutatta be. Az első villamos motorkocsit 1881-től járatták; az első trolibuszt peSzinyei Merse Pál: A léggömb dig 1882-től. Magyarországon - még keskeny nyomközű — villamos 1887. november 20-tól vitte utasait Budapesten a Nyugati pályaudvar és a mai Majakovszkij utca között. A második világháborúban elpusztult várhegyi siklót, a Budai Hegyipályát 1870-ben a Fogaskerekű Vasutat — a világon a budai a harmadik — 1874-ben építették. A budapesti földalatti vasút — az európai kontinens első metrója — 1896. május 2- ától gyorsította a város forgalmát. A különleges villamos: a függővasút Wuppertalban 1901- ben valósult meg először. A ,,gép”-kocsi gondolata már az ó- és a középkor „nehéz embereit” is izgatta. Próbálkoztak is állati vonóerő nélküli járműveket szerkeszteni. Simon Stevin brüsszeli fizikus a szárazföldön igyekezett a szél energiáját hasznosítani. Újítása, a vitorlás kocsi, óránként 33,8 kilométer sebességgel „száguldott”. Az első benzinnel hajtott kocsi készítője Benz. Gottlieb Daimler 1885-ben motorját kerékpárba építette: ez a világ első motorkerékpárja. (S a lábbal hajtott kerékpárt 1791 júniusában a párizsi Palais Royal kertjében a különcködéseiről híres Sivrac gróf próbálta ki. Fából készült, két egymás mögé helyezett kerékre erősített járművön „lovagolt”. Huszonhét évvel később Carl von Drais tökéletesítette kormányozható kerékpárrá.) Az első, gyakorlatilag használható, jó teljesítményű gépkocsi Daimler 1887-es, négykerekű, benzinmotorral hajtott járműve. A motor 1,5 lóerős volt, a legnagyobb sebesség óránként 18 kilométer. Az első, teljesen magyar gyártmányú gépkocsit a posta rendelésére Csonka János és munkatársai 1905-ben készítették. Az első automobilt a budapestiek 1895-ben csodálhatták, az első autótaxi után 1912-ben inthettek, füttyenthet- tek. Az autóbusz-járatok 1915- ben indultak a magyar fővárosban. Az első forgalmi jelzőlámpa 1914-től működött Cleve- landben; a budapestit 1926- ban szerelték fel a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésénél. Az első kormányozható léghajó Henri Giffard műve. A derék mérnök gőzgéppel felszerelt léghajóján négy-öt mérföldes óránkénti sebességgel 1800 métert repült Párizs felett 1852- ben. Levegőben lebegő járművét szél ellenében nem használhatta. Siklórepülési kísérleteiket 1900-ban kezdték a Wright testvérek. Wilbour és Orville Wright-gépe - az első benzinmotoros repülőgép! - 1903. december 17-én 12 másodpercig maradt a levegőben. S 1910. október 18-án emelkedett a levegőbe az első magyar pilóta: Dobos István... London ma sincs messzebb New Yorktól, mint 300 esztendeje. A XVII. században azonban 40-50 napig tartott a hajóút az óceánon. Ma az átkelés 5-7 nap, repülőgépen maximálisan 8—10 óra. A XV—XVIII, században a postakocsik naponta legföljebb 25-30 kilométert tettek meg. A vonatok óránkénti sebessége sem volt az első időkben 14—16 kilométernél több. Napjainkban viszont a gyorsvonatok, a gépkocsik óránkénti sebessége 80—160, a repülőgépeké pedig 250—650 kilométer. Sőt, a legkorszerűbb gázsugárhajtású repülőgépek 60 perc alatt 950 kilométert is megtehetnek. A csúcssebesség napjainkban sugárhajtású gépkocsival 966, mozdonnyal 330, repülőgéppel 3000, rakétahajtású repülőgéppel óránként 6500 kilométer. László Miklós 35
