Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 3. szám

Egyiptomi szoborkolosszus szállítása, XIX. századi ábrázolás ŐSEINK SZÁRAZON, VÍZEN, LEVEGŐBEN Az ősembert nyilván a termé­szet okíthatta: meredek hegy­oldalon akkor is könnyen le­csúszik a kidöntött fa, ha a hegyet hó, jég nem borítja. Elődünk sok ezer éve a csúsz­tató dorongokat összekötötte, s elkészítette az első járművet, a szánt. (Ez talán az egyetlen közlekedési eszköz, amely ere­deti formáját a mai napig meg­őrizte.) A szánnál kétségtele­nül fontosabbak a kerekes jár­művek: a taligák, szekerek, ko­csik. A tengely és a kerék vala­mikor egy darabból készültek, együtt forogtak. Később a ten­gelyt ráerősítették a taliga al­jára, a kerekek pedig már a tengelyen forogtak. (A fatörzs­ből faragott korongkerék még napjainkban is használatos In­diában, Brazíliában.) Egyiptom­ban i. e. 1650-ig nem használ­tak kereket, a piramisokhoz a köveket görgőkön, szánokon vonszolták. Pedig a nehézkes korongkereket már előbb, i. e. 2000 évvel „modernizálták”, küllős kerékké alakították át, elsődlegesen a csatakocsiknál. Tüzes kocsikról, égi szekerekről a mondák, legendák is fennma­radtak. A rómaiak versenyko­csijai kétkerekűek voltak. Na­gyobb távolságra négykerekű alkalmatosságon utaztak, ezen elfért a poggyász is. A biroda­lom útjainak központja az örök Város. Itt, a Forum Romanu­mon állott az arany mérföldkő: a Milliarium aureum. Tizenhét útvonal kezdete, találkozóhelye volt, akkoriban valóban „min­den út Rómába vezetett”. A leghíresebb talán a Capuát Ró­mával összekötő Via Appia. A tulajdonképpen elsődlegesen személyeket szállító járművet, a kocsit, sokkalta később Magyar- országon, a Komárom megyei Kocs községben készítették. A ,,kocs"-i egyike azon kevés ma­gyar szavaknak, amelyek a nyu­gat-európai nyelvekbe is átke­rültek. (Németül: Kutsche, an­golul: coach.) Négyüléses, könnyű, rugózott változatát 1700 táján Berlinben készítették, ez volt az úgynevezett berliner. A harmincéves háború befejezté­vel nemzetközileg szabályozták, ki hány lovat foghat kocsija elé. Nemes embernek négy, grófok­nak, hercegeknek hat, az ural­kodóház tagjainak nyolc ló járt. Az 1683. évi szász ország- gyűlést nem tudták megtartani, mert a meghívottak vitáztak, vajon a birodalmi grófokat négy-, avagy hatlovas kocsi illeti-e meg. A bérfuvarozás atyja monsieur Givry. A francia polgár a XVII. század közepén nyert szabadal­Szobor szállítása szántalpon, egyiptomi falikép az i. e. XII. századból mm 32

Next

/
Thumbnails
Contents