Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 1. szám
Debrecen város kőcímere 1560. \ OJebfenen V— Debrecen több arcú város. „Ezt a várost soha nem védte kőfal, de még csak víz, erdő vagy hegylánc sem. Életét - melyet szigorú belső rend szabályozott - nemcsak a befelé zárkózás, a védekező magatartás, hanem a világ tájai felé való kitárulkozás is jellemezte. Űtjai nemcsak a kalmárok szekerei előtt álltak nyitva, hanem a haladó szellemi áramlatok, a Gondolat előtt is." így írnak a városról a debreceniek egy nemrégiben kiadott fényképes albumban (Űj Debrecen született). A város egyik legdicsőségesebb fejezete a reformáció volt. „Péter pápa", a mennydörgő szavú prédikátor, Méliusz Juhász Péter több mint négy évszázada „Magyarország és Erdély világító lámpásának" nevezte a várost. Ezek az évtizedek, amikor előbb lutheránussá, majd kálvinistává, később unitáriussá, végül 1558-ban éppen Méliusz Juhász Péter földet-eget megrengető hitújító szavára kálvinistává lett a cívisváros. Az 1241-es tatárjárás már Árpád-kori templomot és Villa Debrezun falut dúlt fel. Helyére épült - István váradi püspök rendeletére — 1297 és 1317 között - -a háromhajós székesegyház. A katolikusok e templomát a kálvinisták foglalták el. 1564-ben leégett. Majd a református hajdúk helytállásának jutalmául, 1626-28-ban Bethlen Gábor segítségével épült fel a hitújítók új temploma, a régi falak megőrzésével. 1802-ben tragikus tűzvész pusztított: a fél város leégett s vele a templom is. A régi alapokra tervezte Péohy Mihály mérnökőrnagy a „kálvinista Róma" ma is fennálló Nagytemplomát. A Nagytemplom tornyai alatt nyilvánították trónvesztettnek 1849-ben a Habsburg-házat és e kálvinista székesegyház mellett, a Református Nagykollégium oratóriumában ült össze 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés. S száz napig Debrecen a főváros. Debrecent 1360-ban királyi városi rangra emelte Nagy Lajos. Puszta falai között nem sokkal később megalakulnak az országhatárokon túl is nevezetes céhek. A szabad kereskedelem, szabad polgárság és szabad bíróválasztás hármas gyökérzete tartotta szilárdan a demokratizmus hitelvei alapján a csupán puszták övezte várost. Hunyadi Mátyás évi négy vásámapot adományozott Debrecennek, s ugyancsak ő, a szabad város jogait megerősítő király, 1478- ban az árumegállítás jogát Nagyváradról Kossuth kormányzóvá választása A Kollégium épülete az 1802-es tűz előtt 13
