Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
MÓRICZ ZSIGMOND LAPJA KELET NÉPE lluJupe.l. Wl. októl.» KELET NÉPE SZÉPIRODALMI. KRITIKAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT. MEGJELENIK MINDEN HÓ l-ÉN Él IJ-EV FELKLÖS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: MÓRICZ ZSIGMONO SZERKESZTŐ: JÓCSIK LAJOS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL' VT, EÖTVÖS-U. It TELEFON: •ct-ut. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SJ-I-JJ SLÖFIZKTÉSI *R ROY ÉVRK II FÉNOÖ FÉLÉVRE • PENOÖ : VÁLLALATOKNAK ÉS IOOI SZEMÉLYEKNEK M- FENOÖ NYOMATOTT A FESTI LLOYD-NYOUDA OÉPEIN. IOAZOAT0 IFJ KERTÉSZ * Az 1941. október 1-i szám első és hátsó címlapja, a tartalomjegyzékben a Rózsa Sándor-regény folytatásával hogy mi van az érem másik oldalán. A lap is időt akar nyerni. Október 1-én például Szigligeti Ede Csikós című népszínművét közli Móricz átdolgozásában. Az egész lap csak ezt tartalmazza. November 1-én pedig az átdolgozott Magyar Elektra teljes szövegét közli. 1941 következik. Az újévi számon új név: Jócsik Lajos szerkesztő. Móricz vezércikke: Zászlóhajtás az elsikkasztott s mégis legnagyobb magyar regényíró elme. Tolnai Lajos előtt. Tolnairól ír Erdei Ferenc is. Közli k Tolnai Lajos egyik elbeszélésének első részét Móricz Zsigmond átírásában. Új, nagy vita indul: paraszt — nem paraszt. Az egyik folyóirat ugyanis azt javasolja, hogy a bántó „paraszt” helyett használjuk ezentúl a „földművelő” szót. Hozzászól Darvas József, Kassák Lajos. Pár számmal később Féja Géza összesíti a vitát: „Akik a paraszt név és a pátriarkális jellegű elnevezések ellen tiltakoznak, azokat már kikezdte a polgári címkórság. Nem kell törődnünk velük. Vitatkoznunk sem kell sokat. Jöjjenek a művek, melyek tiszta, mély és emberi csengést adnak a paraszt névnek és öntudatot a parasztnak. Ez az író feladata, a többi majd magától megy.” Szinte számról számra kellene nyomon követnünk a Kelet Népe tartalmát, mert csak akkor jellemezhetnénk igazán a hullámzást a különböző árnyalatok között. Néhány példa: Erdei Ferenc kemény szavakkal vonja meg a Márciusi Front működésének és felbomlásának mérlegét. „Ha — írja egyebek között — van soraink között legalább egy olyan politikus, aki ösztönnel és ítélőképességgel ismeri a politikai cselekvés elemeit és van benne olyan erő, amely bánni is tud ezekkel, szóval politikai cselekvőképesség, akkor a fölgerjesztett hangulatból politikai mozgalom lehetett volna, a lelkesedő közönségből politikai követők és hívek serege és az írókból politikus garnitúra, vagy legalábbis politikai agitátorok fényes csapata. Nem volt. A mozgalomból nem lett politikai mozgalom .. Veres Péter ugyanilyen határozottsággal veri vissza a népi írók elleni támadásokat, amelyekben „összefog konzervatív és liberális, klerikális és kispolgári radikális”. A Kelet Népe szakadatlanul új útra indul, — mondja önmagáról a szeptember 15-i szám. „Mi nem foglalkozunk a világpolitikai aktualitásokkal, a mi aktualitásunk a gyorsított menet a kultúrában: előre! Zászlónkon a magyar faj, a magyar nemzet, a magyar felszabadulás igazságai és reménységei fénylenek." Ebbe a meghatározásba bizony sok minden belefér... 1941. október 1-én ismét újítással találkozunk. A borítólapon nagy betűk hirdetik: Móricz Zsigmond lapja. Csak a második sorban szerepel a megszokott cím: Kelet Népe. Alatta egész oldalas fametszet, Gá- borjáni Szabó Kálmán műve. Minden szám szenzációja Móricz egyre bővülő rovata, a Szerkesztői asztal. Fenyő Miksának címezi a Nyugat megszűnése alkalmából: „Jó garázs volt az a régi Nyugat. Csak jó kocsikat vettek fel, s azok futhattak, amerre akartak. Finom repülőtér: a gépek fel- szállva arra mehettek, amerre akartak, ki nyugatra, ki keletre.” A Magyar Csillag megindulásával kapcsolatban Illyés Gyulának üzeni: „A nevétől eltekintve jobb, mint a Nyugat az utóbbi időben. A Magyar Csillag, azt hiszem, programot jelent. A Nyugat viszont tehetségek kirakó vására volt.” Következik az utolsó év, 1942. Móricz betegsége rányomja bélyegét a lapra. Rovatok indulnak, majd indokolás nélkül megszűnnek. Abbamarad a Rózsa Sándor is. Közölni kezdik Németh László regényét, az Iszonyt. Egyik-másik számnak nemcsak a papírja lesz szürkébb, hanem a tartalma is. Az utolsó oldalon állandóan ott szerepel a mottó: „Ne politizálj, hanem építkezz!" Azután javul Móricz állapota. Hatalmas munkába kezd, országjáró útra indul a spiritiszták nyomában. A Nemzeti Múzeum egyik, ugyancsak spiritiszta osztályigazgatója hívja fel figyelmét reájuk. Csodálatos jelenésekről beszél Móricznak, aki főleg eleinte mindezt kételkedve fogadja. Azután részt vesz spiritiszta üléseken Budapesten és a vidéken. Cikksorozatot kezd róluk. A sorozat harmadik részének végén, szeptember 1-én ez a megjegyzés áll: „Folytatom Foton, most aztán jönnek a csodák." De közbejött, amire senki sem számított. Meghalt Móricz Zsigmond. A Kelet Népe nem jelent meg többé. kemény István 23
