Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 3. szám

porcelánkereskedő rendelésére. Az olaszok, tudtommal, csak huszonötben kísérleteztek hasonlóval, pedig már az égéi kultúrában ezelőtt négy és fél évezrede is készítettek remek kis hurkából formált figurákat. Nehezen éltem. A házat, ahol műtermem volt, lebontották. Kerámiát eladni nem lehetett, s hiába volt sikerem az Ernst Múzeumban, a Velencei Biennálén, 1924-ben végül is Ma- rótit kerestem fel újra, segítsen. így kerültem támogatásával ismét külföldre. Ezzel le is zárult életem első szakasza. Panaszom nem lehet: sokat dolgoztam, jó kritikáim voltak, sokat állítottam ki, 39-ig minden jelentős alkalommal, bár hivatalosan nem ismertek el.

Gádor István élete kísérletekben gazdag élet. Vannak találkozási pontjai a szecesszióval, expresszionizmussal, primitív művészettel, népművészettel, minószi és mükénéi kultúrával, a konstruktivizmussal. Külső megjelenésükben sem ellentmondóak ezek a stílusok Gádor művészetében, de különösen nem azok, ha azt figyeljük, ami közös bennük. Mindenekelőtt az agyag alaptermészetének tiszteletben tartása: jó formáJjhatóság mellett statikai erejének, képességeinek felmutatása,

nagy, tágöblű formák mellett a játékosságban való öröm. De azonosan jelentkezik minden kifejezési formában Gádor építőkedve is. Nemcsak úgy, hogy kis vízilovat tesz a nagyobb hátára, vagy hurkákból akrobatákat egymás tetejébe, - faliképeinek réz s üveg applikációiban is egy az építőkészség a játékos ötletekkel.

Az építő hajlam új munkáiban szinte kemény, racionális formákban jelentkezik, a szó szoros értelmében egymásra tett tégla konstrukciókban. Fehér, fekete, vörös, kékkel futtatott mázas téglák ezek, vagy füstelvezető csövekkel rokon hasábok. S a téglák, hasábok úgy egymásra helyezve, illesztve, mint ahogy a gyermek építi fel világát, tornyokat, városokat, hasábokból, kúpokból, gömbszeletekből.

Cézanne azt jegyezte fel, hogy a művész feladata a természetet hengerek, gömbök és kúpok formájában elrendezni. De olyanformán, hogy a tárgy minden oldala, felülete egy középpont felé mutasson, azaz rendszerbe épüljön, s egyszerű legyen, mert ami nem egyszerű, csak megzavarja az embert. Gádor kísérlete ezekhez a gömbökhöz és hengerekhez hozzáadja téglahasábos formáját. Ott állnak mellettük régebbi agyaghurkákból, könyökbe hajlított agyagcsöveiből lett plasztikái is, megkövült, felfelé törő növényi hajtásokra emlékeztető alakzatokban. Gádor a természetből indul ki s megteszi, amire Cézanne hívta fel a figyelmünket: a legegyszerűbb nyelven mondja ki a természet igen bonyolult s összetett formáit.- Azon voltam - mondja Gádor István -, hogy még absztraktnak látszó formáimban is a természetet tekintsem alapomnak, annyit adva hozzá a természethez, vagy éppen any- nyit vettem el, hogy amit csinálok, funkciójának is megfeleljen.

De mivel magyarázzuk ezeket a már semmivel sem rokonítható, semmihez sem hasonlítható tégla-konstrukciókat? Egy alkalommal színes filmet, diákat vetített Gádor hajdani tanítványa - harmincöt éve munkatársa és felesége, maga is keramikus, a mázak és felületi kidolgozás, tisztes, egyszerű formák mestere: Csabai Mária - közös szamar- kandi, bofcharai útjukról. Gádor megfigyelte, hogy ezeknek a hatalmas költséggel restaurált mohamedán épületeknek nem csupán alapanyaga, de díszítő eleme is a tégla. S ebből a négy-ötfélére színezett, sokszor mázat17