Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
flR* túrtörténészek - a teotihuacani. Ezt az eléggé rejtélyes művelődési kört (centruma a Mexikóhoz viszonlag közel fekvő, piramisok köré épített, s ma már jórészt feltárt romvárosban volt) négy nagy művelődési szakaszra osztották, s ez az i. e. kb. 200- tól i. sz. 800-ig virágzó s utána elpusztult civilizáció termékenyítette meg a későbbi tolték, azték - sőt még bizonyos hatásaiban a maya művészetet is. A spanyol hódítók éppúgy nem kerülhettek szembe a teotihua- caniakkal, mint ahogyan a másik, viszonylag ismeretlen nép, a tolték is a XVI. század elejére eltűnt az azték tengerben s csak fővárosának, Tulának emlékvilága került be a múzeumi terembe. Minden tárgynál érezni lehet a fejlődés ritmikáját, a formák bővülését, a kerámia egyre gazdagabb változatait, az aranymű vesség megjelenését. A teotihuacani s a tolték műveltség nem ismerte a nagyarányú emberáldozatokat s így motívumai nem oly megdöbbentően kegyetlenek, mint a szomszéd azték - „mexika" teremben. Itt a látogatót már a bejárati tárlónál megállásra készteti az obszidián kések s az áldozati edények sora. De maguk a mesteri reliefek, szobrok, kerámiák is mind ennek az évente tízezreket feláldozó, szörnyűséges kultusznak szolgálatában álltak. Minden kegyetlen, félelmes, merev. Az azték terem egyik legnagyobb látványossága a rendesen Azték kalendáriumnak, vagy a Nap Kövének nevezett, majdnem három méter átmérőjű óriási faragott kőkorong, amelyet egy templomavatás alkalmával, 1483-ban helyeztek el s 1790-ben találtak meg, - a székesegyház előtt, útjavítás közben. Ma ez a rendkívül bonyolult ikonográfiájú fa- ragvány a régi mexikói művészetnek talán legtöbbször reprodukált darabja lett. Egy felkönyöklő, fekvő figura — a szobor az istenek hírnökét ábrázolja; ez a Ghac-mool, alakjával mindenütt találkozunk - így Chitzen Itzában is, maya földön, ahová elért a tolték befolyás. Talán mégis a legnagyobb élményt jelentik a maya termek. Az Újvilág legfejlettebb, legroa- gasabbrendű népe, mely kultikus központokat alakított ki az őserdőben, hogy néhány száz év múlva - kb. az i. sz. VIII-IX. század során elhagyja őket s csak hosszú évtizedek múlva bukkanjon fel az ún. „új" birodalomban, Yukatan városaiban. Mindez itt summázva az ötvös- művészettől kezdve, a képzőművészet minden vonatkozásában. Siqueiros - aki ielújitotta a hagyományokat - relieíje (Mexikó. Egyetemi város) Maja totemszobor Még a festészetben is, ahogy látjuk az idekerült frízeket, töredékeket. De aki kimegy a kertbe, ott áll rekonstrukcióban a bonampaki maya templom - a húsz évvel ezelőtt megtalált nagyszerű freskók másolataival. Egy másik épület ugyancsak rekonstrukcióban mutatja be a Pa- lenquei piramisban felfedezett egyetlen eddig ismert fejedelmi sírt, melynek csodálatos gazdagságú leleteit bent helyezték el a múzeumi teremben. Szinte négy évtizede, hogy először került kezembe ábrázolás a prekolumbián művészetről s azóta igyekeztem lépést tartani ezzel a rohamlépésekben kibontakozó tudományággal. Mindaz, amit Mexikóban láthattam egy hónap során — átformálta, lényegében újjáalkotta eddigi ismeretanyagomat, elképzeléseimet Érkezésem napján első utam az Antropológiai Múzeumhoz vezetett. Ez volt a csodálatos ALFA, melynek nagyon sokat köszönhettem utam további szakaszaiban. PASSUTH LÁSZLÓ
