Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
Mexikói Nemzeti Múzeum (jő ESŐISTEN FÖLDJE Szemben állok Esőistennek - Halóénak — hét méter magias, 167 tonnás monolitikus szobrával, melyet egy közeli falu patakmedréből emeltek ki s hozták ide, az új mexikói Nemzeti Antropológiai és Néprajzi Múzeum elé, külön e célra szerkesztett, 72 keréken járó alkotmányon, a város népének áhítatos kíséretével: heveny zivatar tört ki; megjött, visszajött Esőisten. Ez az időszámításunk első századából, a teotihuacani kultúra sugárzásából idekerült óriási, barna szobor fogadja azoknak hosszú sorát, akik mindennap türelmesen várakoznak a világ egyik legszebb, legmodernebb kiképzésű s páratlan értékű múzeuma előtt. 1963 -64-ben, 18 hónap alatt épült, P. R. Vasquez építész tervei szerint: különleges harmóniával, ami a felhasznált anyagot (oarrarai fehér márvány, te- peacai világosbarna márvány s apascói travertin) s a részeknek a konstrukció egészéhez komponált arányát illeti. Az a pillanat, amikor a látogató elhagyja a nagy üvegcsamokot, kilép a hatalmas, napfényben fürdő ovális térségbe s szeme átfoghatja ennek az épületnek egészét, egy pillantással - egészen újszerű élmény, felejthetetlen. Talán először az „esernyő” hökkent meg: egyetlen, közel húsz méter magas betonoszlop, melyet reliefek borítanak, tetőszerkezete előrenyúlik s összesen 4400 négyzetméter területet véd az esőtől, míg magán az „esernyőn" a vizek játéka: hatalmas medencébe pereg le szüntelenül Tlalóc áldása, az édesvíz. A Múzeum s kiállítótermei az óriási felső udvar körül rendeződnek úgy, hogy a látogató mindent az udvar felől közelíthet csak meg. Minden egyes kultúrának, melyet itt bemutatnak, külön-külön bejárat felel 32 meg. Maga a Múzeum valójában földszintes, csak belső lépcsők visznek fel egy alacsony emeletre, melyen annak a vidéknek néprajzi elemei láthatók életnagyságú alakok életképeinek formájában, amelynek ősi civilizációját lent bemutatják az archeológiái gyűjtemények. A tervezők sokat megőriztek a Múzeum eredendő didaktikai feladataiból: kitűnő a magyarázó szöveg, a naponta felvonuló diákcsoportokat őseik művészetébe beavató magyarázatok, a hivatásos vezetők helyettesítése a több nyelven beszélő muzeológusokkal - mind ezt a célt szolgálja. Az első termek is, melyek a „bevezetés az antropológiába” nevet viselik. Itt Amerika pre- hisztorikumának tárgyi leletei sorakoznak. Talán hatszor voltam a Múzeumban, legtöbbször hosszú órákra. egyedül. így megismerhettem — legalább nagy vonásaiban — az itt összegyűjtött s kiállításra kerülő anyagot. Bizonyos, hogy a raktárak a prekolumbián civilizációk eddig feltárt kincseiből még igen sokat rejtenek magukban, de az a szempont, hogy a látogató minden mezoamerikai civilizációból csak a legjobb, legjellemzőbb műalkotásokat láthassa — lehetővé teszi, hogy ezt az óriási tudományos matériát mindenki, aki felkeresi a Múzeumot, végignézhesse. A prehisztorikum megdöbbentően hasonlít az óvilág kőkorszakának előkerült tárgyi anyagához, úgy látszik - az emberi civilizáció ősformái hajnalodá- sukkor jobbára azonosak. Az első, számomra rendkívül érdekes kultúra, melynek hatását valójában csak ezekben az években követik nyomon régészek és kulXochicalco kultikus piramisa (részlet)
