Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
Ősi nevét — Arrabona — a keltáktól kapta. A név első fele az „ar" indoeurópai tő, jelentése: forrás, víz, a „bona” kelta névképző. A város kelta eredetét igazolják a Xantus János Múzeumban őrzött kelta leletek is: edények, fibulák, kar-, nyak- és lábperecek. A keltákat is a folyami átkelőhely, s az ősi országút, a Duna csábította arra, hogy a négy folyó találkozásánál kereskedelmi gócot létesítsenek. így találtak rá az Arrabonába vezető útra Róma kereskedői, majd a légiók. A régi Győr (Rohbock metszete) Az Aranyhajó kereskedőhöz cégére A város távol esett a Dunától, a „frontvonaltól", ezért katonai jelentősége másodrangú volt. Itt csupán segédcsapatok táboroztak. A limes védelmében viszont annál jobban fejlődött a polgárváros. Arrabona, Hadrianustól Marcus Aurelius uralmáig élte a fénykorát. A római birodalom összeomlása után 50 esztendős hun uralom következett, majd az avarok szállták meg a várost. Nagy Károly frank hűbéri birtokká tette, majd Szvatopluk birtokolta. További sorsáról Anonymus tudósít: „Árpád vezér meg nemesei Szent Márton hegye alatt ütöttek tábort, s mind maguk, mind állataik ittak Sabaria forrásából ... Innen tovább vonulva a Rábáig és a Rábcáig mentek..íme, a honfoglalás! Győr ez időtől e táj szellemi és gazdasági központja. A nyugat előtt kaput nyit, vagy, ha a szükség azt kívánja, kaput zár. A Rába partján épült vár - a Káptalan dombon - a királyi vármegye és az I. István alapította püspökség közös székhelye. A vár alatt települő Kápta- lan-Győr már a XI. században fontos vásárvárossá fejlődött, vámbevételei a királyi jövedelemnek jelentős forrásai. S minthogy polgársága V. Istvánt az Ottokár ellen viselt háborúban pénzzel is, fegyverrel is támogatta, jutalmul 1271-ben királyi kiváltságlevelet kapott. Győrt előbb a tatárok dúlták föl, majd, 1529-ben, a Bécs ellen vonuló Szülejmán égette porrá. Az egykori várról ma csupán a XIII. században épült lakótorony román stílusú lépcsőháza és a Nagylucsei Orbán győri püspök építtette gótikus Szent László-kápolna beszél. Amit a tö-
