Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
rökök meghagytak, azt az 1566- os tűzvész perzselte fel. Az Árpád-kori vár helyére a XVI. században, lombardiai hadmérnökök irányításával, hatalmas erődöt emeltek. Győr az 1550-es évektől bevehetetlen végvár. De nem Budát védelmezi, hanem Bécset. A hatalmas bástyafalak mögött azonban a város is fejlődésnek indul. A kereskedelem mellett az ipar is kialakul. A XVI. század végén már 30 céh működik. Ez a kézműves ipar vetette meg alapjait napjaink fejlett nagyiparának. E kor csodálatra méltó emlékei - a város reneszánsz épületei. A bástyaépítő itáliai mesterek mellett spanyol, német és magyar kőművesek építik a házakat, s ezeket - mint a Magyar Ispita belső udvarát - toszkán stílusú oszlopos tornácokkal díszítik. A késő reneszánszot a baBástyamúzeum Római kori váza rokk követte. Ebből a találkozásból született meg a letűnt századok szépségét és hangulatát ma is felidéző műemléki Belváros, amelynek egyik-másik ut- oája — a Sarkantyú, a Káposztás, a Lépcső köz - Siena „vi- colo"-it idézi. Bensőséges hangulatú zárt erkélyei Veronára emlékeztetnek. A Belvárosból ma is valamely észak-itáliai, jobban mondva egy pannóniai város bája árad. Ez a pannon szellem ihlette a tároli Martin Wittwert, a Borromini fékezhetetlen temperamentumát idéző karmelita templom épitőjét, amikor a dunai barokk iskola egyik sajátosan szép művét megalkotta. Ez ihlette - csak néhány példát említve - az Apatur-ház, a Magyar Ispita, az Altabak-ház, az Ott-ház építőjét, a Hab Mária éj; a Frigyszekrény ismeretlen mesterét is. Ám a jól ismert művészek is az itáliai barokk nyelvet beszélik ... Győr nemcsak építészeti kincseket őriz. A székesegyház kincstárának legértékesebb darabja a nevezetes Szent László-herma. A magyar ötvösművészet e remekét Náprági Demeter győri püspök hozta magával Erdélyből. Az ereklyetartó alkalmasint a prágai Szent György-szobor mestereinek, a Kolozsvári testvéreknek a műve, a sodronyzománc is magyar ötvösök munkája. A 700 éves jubileum alkalmából a Xantus János Múzeum kiállításon mutatja be Győr és környéke történetét az őskortól napjainkig. Győr történetét kelták és rómaiak, hunok és germánok, avarok és szlávok, majd a magyarok írják immár több mint kétezer éve. E táj lakói mindig hűek maradtak a munkát és a szépségei Karmelita-templom összeötvöző klasszikus életideálhoz. Ahogy Marcus Aurelius a .Quádok országában, a Garam mellett" írta: „Reggel ez legyen első gondolatod: emberi munkálkodásra ébredek ... Erre teremtődtem, ezért jöttem a világra." Mészáros céhláda (XVII. sz.) 5
