Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
A MÁTRA ÖTVENEZER ÉVE \tcl M ^'UjüuU. A Mátrát, az Alföld északi csúcsából hirtelen kiemelkedő hegységet többszöri vulkanikus kitörés szülte. A miocén kori tűzhányók váltakozva lávát és szilárd törmelékanyagot köptek ki magukból. A hegység mai tömege végül egy valamivel később keletkezett földmozgás eredményeként alakult ki. Végleges formáját a szél, a víz, és a nagy hőmérsékleti ingadozások alakították ki. Sokfajta, többségében láva anyagú kőzetet rejteget a gyomra, az útépítésre és alapozásra felhasználható piroxénandezitet, a kemény és érdes felületű riolitot, a jól faragható andezit-tufát és sok minden mást. A vulkáni működés során felfelé áramló oldatokból ásványok váltak ki a kőzetek repedéseiben. A posztvulkános működés nyomai az ásványvizek. Néhol még gejzir-nyomok is találhatók. A Mátra ötvenezer éve kedvelt települése az embernek. A trák és szláv népek, a gótok, hunok, gepidák és avarok után a bevonult magyarok is szívesen költöztek a friss vizekkel, jó füvekkel bővelkedő vidékre. Árpád vezér a Mátra alját Edömérnek, az Aba nemzetség alapítójának adta; Aba Sámuelt a hegy déli tövében, a saári monostorban temették el. Jószerivel el sem lehet sorolni, mi mindent tekinthet meg az érdeklődő a gyöngyösi ^flátra Múzeum kiállításán, ahol nyolc helyiségben a Mátra történeti és természeti anyagának összegyűjtött és gonddal rendszerezett bemutatója látható. A kiállításnak talán legkiemelkedőbb darabja a Közép-Európában egyedülálló mátraderecskei, több mint négy méter magas mammutcsontváz. Külön szobában találhatók a vadászati trófeák és fegyverek. A vitrin üvege mögött kezdetleges vascsapdák, tőrök, kelepce, középkori golyóöntő, nyílpuska, lőporos szaru, kovaköves puska és természetesen a legmodernebb vadászfegyverek pihennek, ezúttal békésen. Az utolsó teremben a Mátra állatvilágát elénk festő diorámákat ötletes hanghatások: szarvasbőgés, madárdal elevenítik. HAJDUSKA JÁNOS.
